A várakozásoknak megfelelően alakult az infláció

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 2,9 százalék után. Októberhez viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek az árak.

Legutóbb júniusban volt 3,4 százalékos a fogyasztói árak éves emelkedésének üteme. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben, a dohányáruké átlagosan 12,1 százalékkal, az élelmiszereké 5,5 százalékkal nőtt.

A dohányáruknál és a szeszes italoknál a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó emelkedése okozta a jelentősebb drágulást - mondta az adatok ismertetésekor Quittner Péter, a KSH osztályvezetője.

illusztráció Fotó: Hirling Bálint [origo]

Az év első tizenegy hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg tavaly 2,8 százalékos volt az éves infláció.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4,0 százalékos volt novemberben, ugyanannyi, mint az előző hónapban.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, míg egyes piaci szolgáltatások (takarítás, lakásjavítás, lakbér) árai meredeken emelkednek részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek,

ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt is.

Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,7 százalék maradhatott. Amennyiben az adószűrt maginfláció az MNB várakozásainak megfelelően alakul, a Monetáris Tanács kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával, amit a külső környezet, a nagy jegybankok, valamint a globálissá váló monetáris enyhítés és kamatcsökkentések is támogatnak.

A monetáris kondíciók várható tartása, majd hosszabb távon igen lassú szigorítása azonban elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt jövőre.

Jövőre bázishatások (egyes élelmiszerár sokkok, a neta égetett szeszesitalokra való kiterjesztésének hatása kikerül a bázisból) és az alacsony importált infláció miatt 3,3 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbanknál. Míg az első hónapokban átmenetileg meghaladhatja a 4 százalékot, a jövő év közepétől ismét megközelítheti a 3 százalékos célt az infláció, így jövőre nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására, ugyanakkor további lazításra sem látnak mozgásteret a szakértők.

Az MNB regálása a legfrissebb inflációs adatokra

Az előző hónaphoz képest az infláció 0,5 százalékponttal emelkedett, míg a maginfláció nem változott. Az infláció emelkedését főként az üzemanyagok tavaly év végi árcsökkenésének bázishatása magyarázza - állapította meg a novemberi inflációs adatokhoz fűzött elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó MNB által számított alapmutatók az előző hónaphoz képest alig változtak. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció és a keresletérzékeny termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra, illetve 3,2 százalékra csökkent, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,4 százalékosra emelkedett.

A költségváltozásokra érzékenyebb - élelmiszer és üzemanyag - termékek novemberben az infláció emelkedésének irányába hatottak,

miközben a keresletérzékeny termékek inflációs hozzájárulása nem változott - közölte a jegybank elemzése.

A tartós iparcikkek inflációja nőtt, míg a nem tartós iparcikkek inflációja csökkent. A piaci szolgáltatások árai novemberben lényegében nem változtak havi összevetésben. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított és adószűrt árai növekedtek novemberben, a feldolgozatlan élelmiszerek szintén szezonálisan igazított és adószűrt árai az előző hónaphoz képest emelkedtek, amihez főként a sertéshús és a friss gyümölcsök árainak emelkedése járult hozzá - derül ki az MNB elemzéséből.