Európában a múlt hét hétfőn
jelentősen lefordultak a tőzsdék, a német és a francia index 2 százalék feletti mínuszban fejezte be a napot, azt követően, hogy az amerikai elnök felélesztette az acélvámokat a dél-amerikai kereskedelmi partnerek irányába, mivel devizamanipulátoroknak tartja őket.
A befektetők szerint ezt követően következhet ismét Európa (Franciaország esetében már kilátásban is van 2,4 milliárd dollár értékű vámemelés, az amerikai techcégekre kivetett különadókra válaszul), és újra erőre kaphat a vámháború. A Wall Street is visszább lépett az azt megelőző heti új rekordok után, a várakozásoktól elmaradó amerikai feldolgozóipari adatok és az újra felpörögni látszó vámháborúzás érzékelhető csapást mér(t) a befektetői hangulatra.
Másnap Donald Trump az esetlegesen 2020 utánra halasztódó kereskedelmi megállapodásról szóló kommentárja megtette a hatását Európában is, érdemben estek az indexek, a francia vállalatok számára különösen érzékenyek lehetnek a legújabb fejlemények, mivel
a francia pezsgők, sajtok és ruházati termékek is a vámháború célkeresztjébe kerültek.
Amerikában a kezdeti erős mínuszokból a nap végére sikerült valamelyest szépíteni, de így is 1 körüli mértékben csökkentek a vezető indexek, a DJIA-t az Intel és a Goldman Sachs húzta le. A kereskedelmi megállapodás lehetősége elillanni látszik, és
az amerikai kereskedelmi miniszter is megerősítette, hogy december 15-én minden bizonnyal életbe lépnek az új vámok.
A kínai kereskedelmi miniszter csütörtökön ugyanakkor megerősítette, hogy (ismét) közelednek a kereskedelmi megállapodás első fázisának lezárásához, habár konkrétumokat nem árult el, még utalás szintjén sem, és ez nem jelent jót az eddigiek alapján. Ennek ellenére az indexek minimális plusszal reagáltak a hírekre. A nap nyertese az amerikai tőzsdén a Nike és az Apple volt, Európában viszont
a Glencore esett 9 százalékot, miután Nagy-Britannia kiemelt csalások elleni hatósága vesztegetéssel kapcsolatos vizsgálat megindításáról értesítette a céget,
amely már az amerikai hasonló hatóság által is vizsgálat alatt áll a Kongóban és Nigériában vélhetően elkövetett gazdasági bűncselekmények miatt.
A hetet végül 0,1 százalékos esés és 0,2 százalékos emelkedés között fejezték be az amerikai indexek, a német DAX 0,5, a londoni FTSE 1,5, a milánói börze pedig 0,3 százalékkal került lejjebb a múlt héten.
A hazai tőzsde vezető indexe 1,2 százalékos emelkedéssel fejezte be a heti kereskedést.
A magyar vezető papírok pedig -2,1 és +4,3 százalék között zárták a kereskedést. Az OTP új csúcson, 14.900 forinton zárt pénteken, míg 0,3 százalékkal folytatódott a Richter ralija.
Hat havi csúcsára erősödött a dollár a jennel szemben múlt hétfőn, a vártnál némileg jobb kínai feldolgozóipari hangulat tompította a globális lassulás miatti félelmeket. Miután hetek óta igen ingerszegény a nemzetközi makrogazdasági környezet, úgy tűnik, ilyen kevés is elég egy erőteljesebb fordulathoz. A kínai kitettség miatt a hírekre reagálva az ausztrál és az új-zélandi dollár is 4 havi csúcsra kapaszkodott, illetve utóbbi ország kormánya fiskális stimulusba is kezdene infrastrukturális beruházások révén, amivel nincs is egyedül a világgazdaságban és akár érdemi támaszt is jelenhet majd.
A forint tovább folytatta a menetelést kedden is,
az euró ellenében a 331-es szintet kóstolgatta, a dollár ellenében pedig stabilan a 300-as szint alá került, a régiós erősödés eközben hibahatáron belüli volt, így a forint némileg kilógott felfelé, és az erejét a hét végéig megőrizte. Szerdán egyhavi mélypontjára, az 1,11-es szint fölé került a dollár, amit a kereskedelempolitika által okozott bizonytalanság, valamint a novemberi, a vártnál érdemben gyengébb amerikai ADP munkahelyteremtési számok indukáltak. Ezen felül a novemberi jelzálogkérelmek is közel 10 százalékot estek az USA-ban, ami elég riasztó képet fest előzetesen.
Kérdéses, hogy a Fedet ez mennyire fogja esetleg újabb lazítás irányába tolni a következő ülésen, ami értelemszerűen tolná lefelé a dollárt.
Csütörtökön ismét az 1,11-es szintig esett a dollár az euróval szemben, amit elsősorban az euró (és a font) menetelése okoz – annak ellenére, hogy a legutolsó havi német ipari termelés ismét alulmúlta a várakozásokat -, illetve a vártnál gyengébb heti amerikai makroadatok, de a kivárás is nagyon erős a piacokon, ismét egyre zavarosabb a kép a kereskedelmi konfliktusokat illetően minden fél irányából. A dollár végül 0,3 százalékot gyengült az euróval szemben a hét folyamán.
A hazai fizetőeszköz heti teljesítménye pedig 1 százalék erősödés volt az euróval és 1,3 százalékos plusz a dollár ellenében,
míg a régiós devizák szintén többnyire erősödtek a hét folyamán.