Nőtt a foglalkoztatottság és mélyponton maradt a hazai munkanélküliség

Soltvadkert, 2019. március 8. Dolgozó a Material-Plastik Kft. második gyártócsarnokában az átadási ünnepség napján Soltvadkerten 2019. március 8-án. Az 1989-ben alapított műanyagipari vállalkozás 6 ezer négyzetméteres új üzemcsarnokának 3,1 milliárd forintos költségéhez a magyar állam 1,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. MTI/Bús Csaba
Vágólapra másolva!
Az augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer volt, 18 ezerrel több, mint egy évvel korábban, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből.
Vágólapra másolva!

Nem változott a munkanélküliség

Az előző három hónapos időszakhoz képest a munkanélküliségi ráta nem változott, és a munkanélküliek száma is a hibahatáron belül mozdult el. A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 7 ezerrel, 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,5 százalékponttal 13 százalékra nőtt a múlt év azonos időszakához mérve.

A munkanélküliek több mint negyede ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korúak (25-54 évesek) munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3,0 százalékra, az 55-74 éveseké 0,7 százalékponttal 1,8 százalékra csökkent.

illusztráció Forrás: MTI/Bús Csaba

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, a munkanélküliek száma 84 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt. A munkanélküli nők száma 8 ezerrel 80 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 3,8 százalékra csökkent.

Továbbra is rekordmagasságokban a foglalkoztatottság

A foglalkoztatottak száma tavasz (március-május) óta 4,5 millió felett alakul. Az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma 30 ezerrel nőtt a múlt év azonos időszakához mérve,

a magát közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 22 ezerrel, 111 ezerre csökkent. A külföldi telephelyen dolgozók száma 11 ezerrel, 119 ezerre emelkedett.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma egy év alatt 17 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 28,7 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves foglalkoztatottak száma 29 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,5 százalék volt. Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 57,2 százalékra emelkedett.

illusztráció Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A 15-64 éves férfiak foglalkoztatási rátája a múlt év azonos időszakához mérve 0,5 százalékponttal, 77,4 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma egy év alatt nem változott, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 63,3 százalékra nőtt.

A 15-64 évesek aktivitási rátája 0,4 százalékponttal 72,9 százalékosra javult, bár a munkaerőpiacon megjelenő aktív népesség létszáma 5000-rel csökkent, a korosztály lélekszáma viszont 42 ezerrel zsugorodott. A gazdaságilag inaktív, azaz a munkaerőpiactól távolmaradtak száma a 15-64 korosztályban meghaladja az 1,7 milliót, a 64-74 évesekkel együtt a 2,7 milliót is meghaladja - derül ki a KSH adataiból.

- mondta a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. Bodó Sándor hozzátette, a számok nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jók, ugyanis

a Magyarországon mért 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta, az Európai Unióban az 5. legalacsonyabb.

Az államtitkár kiemelte, a több mint 1 évvel ezelőtt indított munkaerőpiaci reformprogram beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a segítségével eddig már több mint 50 ezren tudtak elhelyezkedni.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint ugyan a magyar munkaerőpiac láthatóan némiképp beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába és a világgazdasági lassulás is kezdi éreztetni hatását néhány jelentősebb iparágban,

de a foglalkoztatási ráta ennek ellenére is további 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal.

Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.