(180606) -- BEIJING, June 6, 2018 (Xinhua) -- An agricultural drone sprays in the rapeseed fields in Guling Village, Jiujiang of east China's Jiangxi Province, March 21, 2018.
Over the last few years, unmanned aerial vehicles (UAVs) have increasingly embedded in everyday life all around China. The duties of these civil drones range from agriculture, transportation to entertainment. The commercial sector relies on unmanned platforms for a variety of services, including aerial photography, crop monitoring, rescuing, delivering and performances.
The wide use of drones not only makes life more convenient, but also broadens the imagination of Chinese people towards the coming future.
(Xinhua/Fu Jianbin) (lb) (zt)
Vágólapra másolva!
Ázsia képtelen lesz ellátni magát élelmiszerrel, és nagyjából 800 milliárd dolláros átfogó beruházási csomagra lenne szüksége a térségnek a következő 10 évben – derül ki egy friss jelentésből. Ha ez elmarad, akkor komoly élelmiszerválság várható a kontinensen.
Az ázsiai népesség folyamatosan nő, miközben a fogyasztók egyre inkább biztonságos, egészséges és fenntartható élelmiszereket keresnek.
Ennek következtében a térségben az élelmiszerre költött fogyasztói kiadások meg fognak duplázódni 2019 és 2030 között – 4 ezer milliárdról 8 ezer milliárd dollárra.
Az Asia Food Challenge névre hallgató jelentés szerint pedig ez hatalmas kihívást jelent a térségnek – írja a CNBC.
Ha tehát nem lesznek jelentős beruházások az iparágban, akkor a szektor nem lesz képes lépést tartani a kereslettel, ami nagyon súlyos válsághoz vezethet a következő években – derül ki az anyagból, melyet a PwC, a Rabobank, valamint a szingapúri Temasek készített. Kiemelték, Ázsia egyre erősebben rá van szorulva az Amerikából, Európából és Afrikából érkező élelmiszer importra.
Kína lehet az élelmiszeripari innováció központja Ázsiában Forrás: AFP/Xinhua News Agency/Hu Gaolei
A klímaváltozás és a népességnövekedés kettőse pedig csak fokozza a térség problémáit az élelmiszerellátás tekintetében. Mindeközben eddig is alapvető kockázatot jelentettek a kínálati problémák, illetve az árak kilengései. A jelentés hangsúlyozta, az extrém időjárás például visszafoghatja a termést, illetve átalakítja a termelési struktúrákat.
Az egy főre jutó termőterületek pedig Ázsiában 5 százalékkal csökkenhetnek 2030-ig.
Mindezt úgy, hogy ezzel egy időben a kontinens népessége várhatóan 250 millió fővel bővül majd a következő évtizedben. Ez összevetésként nagyjából azt jelentené, mintha hozzáadnánk a térséghez még egy Indonéziát.
A jelentés mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a következő 10 évben 800 milliárd dollárnyi beruházásra lenne szüksége a térség mezőgazdasági és élelmiszeriparának. Elsősorban technológiai fejlesztésekre és innovációra volna szükség.
Súlyos válság jöhet, ha elmaradnak az ázsiai fejlesztések Forrás: AFP/Imaginechina/Dycj
A teljes összeg felét egyedül Kína képes lenne fölszívni.
A legnagyobb fejlesztési potenciált ugyanis a világ második legnagyobb gazdasága adja
– mondta a Temasek szakértője. Ennek oka, hogy azoknál a mezőgazdasági cégeknél, amelyek már most is használnak okos automatizációt, eleve megvan a technológia az országban.
Jó példa erre a sencseni székhelyű, mezőgazdasági drónokat fejlesztő DJI, melynek gépei, egyebek mellett, besegítenek a műtrágyázásban, illetve képesek megállapítani a növénybetegségek eredetét. A technológiai vállalat ráadásul a globális polgári drónpiac 70 százalékát uralta 2018-ban.
Az elemzés a fentiek miatt úgy számol, hogy olyan kínai városok lehetnek az innovációs központok a szektorban, mint Sencsen, Peking, valamint Sanghaj.
Emellett Kínán kívül Szingapúr, illetve az indiai Bengaluru (Bangalore) lehetne még potenciális központ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
