A nassolás már étkezésnek számít

Young couple watching tv, man throwing popcorn throwing partner young couple couple two people popcorn snack food mid air movie film image manipulation vignette housing built structure house building structures house interior indoors living room action im
Young couple watching tv, man throwing popcorn
Vágólapra másolva!
A világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata, az elsősorban édesipari termékeiről ismert Mondelez kísérletet tett az emberiség nassolási szokásainak felderítésére. A Snacking State című jelentése szerint a snackfogyasztás globális mértéke növekedési pályára állt, írja a Store Insider. A riport végkonklúziója szerint, a nassolás most már hivatalosan is az étkezés egy formájának tekinthető.
Vágólapra másolva!

A kutatás világszerte 6000 ember szokásait vizsgálta. Adatai szerint, a felnőttek 59 százaléka a hétköznapokban a kevés nagyobb volumenű étkezéssel szemben több kisebb adag étel elfogyasztása mellett teszi le a voksát. A felmérés alapján a millenniumi nemzedék (a kb. 1980-tól 1995-ig születettek) tagjai körében már 70 százalék ez az arány.

Ugyan a fogyasztók szívesen válogatnak élvezeti szempontok alapján az élelmiszer-kategóriából, összességében fontosabb számukra, hogy egészséges legyen a termék. A tápértékjelölést a vevők kétharmada futja át a termék megvásárlása előtt.

Illusztráció Forrás: Image Source/Image Source/Megan Maloy/Megan Maloy

A Mondelez a kutatása alatt egészen különleges kérdéseket is feltett a fogyasztóknak. Ilyen volt például, hogy lemondanának-e egy hónapig a közösségi média vagy a mobiltelefon használatáról, ha ugyanezen időszak alatt, minden nap a kedvenc nassolnivalóikkal táplálkozhatnának. Az első kérdésre 10-ből 3, a másodikra 10-ből 2 felnőtt válaszolt igennel.

Azt pedig a globális átlagot tekintve, 10-ből 6 fogyasztó állította, hogy életét már nem tudná elképzelni nassolás nélkül.

Érdekes eredményre jutott az elemzés abban a tekintetben is, hogyan viszonyulnak érzelmileg a fogyasztók a nassolási szokásokhoz. Eszerint négy tényező játssza azok alakításában a főszerepet:

  • Nosztalgia: sokan nyúlnak felnőttként is gyerekkoruk kedvenc rágcsálnivalójukhoz, mert az azokra az évekre emlékezteti őket, amikor gyerekként szüleikkel közösen ropogtatták azt.
  • Hagyomány: sok válaszoló szerint, a nassolás bizonyos értelemben családi tradíció körükben, és ezt a mintát ők maguk is továbbadják felnőttként saját utódaiknak.
  • Identitás: sokan vallották azt, hogy az étkezést és azt, hogy mit fogyasztanak, személyes identitásuk részeként tekintik, és nagy arányban vallják, hogy a snackek, falatok megosztása másokkal a kultúrák közötti kapcsolatteremtés jó eszköze lehet.
  • Kapcsolat: 10-ből 7 válaszadó vallotta, hogy örömet okoz a rágcsálni- vagy nassolnivalót megosztani azokkal, akik hozzájuk közel állnak, akár azon az áron is, hogy így ők maguk is "több kalóriát visznek" be.

További érdekes következtetést jelent az, hogy a szülők 82 százaléka úgy véli, a gyerekkekkel közös nassolás erősíti a közöttük fennálló kapcsolatot.

75 százalékuk szerint, maga is azokat a nassolnivalókat kínálja gyerekeinek, amiket annak idején saját szülei révén ismert meg.

Az elemzés azt is rögzíti, hogy földrajzi és kulturális értelemben is nagyon eltérő az, a világ mely pontján, átlagosan mikor nassolnak az emberek. A "medián nassolási idő" Indonéziában például 11 óra 28 perc, Brazíliában 14 óra 54 perc, az USA-ban 15 óra 5 perc, míg az Egyesült Királyságban 15 óra 41 perc.

A cég szerint a vizsgálat eredményei, a válaszadók érzelmi viszonyulásai, a nassolás kulturális és identitásképző vonatkozásai alapján megállapítható, hogy a nassolás mint élelmiszer-beviteli forma új étkezési formává lépett elő.