Egészen a Kúriáig vitték a borravaló ügyét, ez lett belőle

A Kúria Kfv.I.35.512/2019. számú ügyben hozott határozata szerint a pénztárban található pénzkészletnek a pénztárgép egyenlegétől való, a 48/2013. (XI.15.) NGM számú rendelet 49/A. paragrafus (2) bekezdésében megengedett eltérését nem alapozza meg a borravaló kezelésének esetleges nehézsége.

Az ügy alapja a következő élethelyzet volt: a felperes üzemeltet egy budapesti kétszintes, teraszos, harminc asztallal működő kávézót, ahol műszakonként két pincér és egy pultos dolgozik, és egy pénztárgépet működtet. A vendégek a fogyasztás ellenértékét nyugta alapján az asztaloknál a pincéreknek fizették ki, akik azt a borravalóval együtt a náluk lévő pénztárcában helyezték el. Időszakonként a pénztárcájukból a pénztárgépbe helyezték át a náluk lévő pénzt. A napi bevételt, százezer forint váltópénz kivételével az irodában, a borravalóként kezelt összeget a pultban egy dobozban tartották.

Az adóhatósági ellenőrzés során tartott próbavásárlást és pénztárzárást követően felvett jegyzőkönyv szerint a pénztárgép kasszája 12.210 forint többletet tartalmazott a hozzátartozó pénztárgép 145.125 forintos bevételéhez képest. A másodfokú adóhatóság helybenhagyta az első fokú adóhatóságnak a felperessel szemben az eltérés miatt pénzbírságot kiszabó határozatát.

Rögzítette, hogy

az online pénztárgépben minden pénzmozgást rögzíteni kell, a felperes tényleges bevétele és a pénztárzárás bevétele között lévő eltéréssel a mulasztás megvalósult,

így az elsőfokú hatóság jogszerűen állapította meg a 48/2013.(XI.15.) NGM.sz. rendelet 49. paragrafus (2) bekezdés megsértését. Hivatkozott a rendelet 4. számú melléklet 6.5. pontjára, illetőleg 6. alpontjára, kifejtve, hogy

pénzmozgás bizonylattal kell kísérni minden olyan tranzakciót, ami nem az értékesítéshez kötődik, de módosítja a fióktartalmat.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és a közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte. Az indokolásban megállapította, hogy a rendelet 49. paragrafus (2) bekezdése szerint a pénztároló eszközben lévő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyezni a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik.

Elfogadta a felperes azon hivatkozását, mely szerint a borravaló ténye és kezelése olyan, az üzemeltető működési körébe eső sajátosság, amely alapot ad a pénztári egyenleg és a pénzkészlet eltérésére. Az eltérés mértékének tisztázására további bizonyítást tartott szükségesnek.

A vendéglátóipari egységekben a borravalót a pénztárgépben egy elkülönített kóddal kell ellátni és a teljes összeget a kasszába kell helyezni (a kép illusztráció) Forrás: Pixabay / Pexels

A Kúria az első fokú bíróság jogértelmezését nem osztotta. A rendelet 49. paragrafus (2) bekezdése fő szabályként fogalmazza meg a pénztároló eszközben lévő pénzkészletnek a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és pénzmozgások egyenlegével való egyezőségét. Az összegek eltérése az egyezőség fő szabálya alóli kivétel, melyet a jogszabály akkor enged, ha azt az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik.

A Kúria álláspontja szerint a borravaló ténye, és annak kezelésével kapcsolatos tevékenység, annak tárolási, elszámolási nehézségei nem alkalmasak a jogszabályban írt „üzemeltető működési sajátosságai" kivétel megalapozására.

Ellenkező értelmezés esetén minden olyan helyzetben, ahol borravaló adására van lehetőség a kivétel válna a fő szabállyá, amely nyilvánvalóan nem lehetett a jogalkotó célja, ellenkező esetben ezt a helyzetet ugyanis külön nevesítette volna. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy

a rendelet a RSN07 kód alkalmazhatóságával lehetőséget biztosít a borravaló jogszerű pénztárgépbe helyezésére.

Vagyis maga a jogszabály is tartalmaz szabályozást erre az élethelyzetre, nem tekinti kivételes körülménynek.

A felperes a borravaló tényére és kezelésére hivatkozott, mint működési sajátosságra, nem pedig a tevékenység egyéb olyan jellemzőire, vagy specialitásaira, amelyek a kivétel alkalmazását indokolták volna. A jogalkotó azonban az üzemeltető működési sajátosságai megfogalmazásakor nyilvánvalóan az olyan helyzetekre gondolt, ahol a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás és az ellenérték bevételezése között magától a tevékenység jellegéből, vagy fizikai jellemzőiből adódóan szükségszerűen telik el hosszabb idő, vagy adódik eltérés (rendszerint a pénztárgépből kinyerhető adatok „javára"), nem pedig azokra a helyzetekre, ahol a különböző jogcímen kezelt készpénzösszegek elválasztása időbeli, tárolási vagy más nehézséggel jár.

Ilyen lehet például az ételkiszállítás és csomagküldés.

Miután a borravaló kezelése, mint az üzemeltető működési sajátossága nem alapozza meg a rendelet 49/A. paragrafus (2) bekezdésében írt kivétel alkalmazhatóságát, nincs indoka az elsőfokú bíróság által az alperes tényállás felderítési kötelezettségének részleges elmulasztása pótlása miatt elrendelt további tényállás felderítésnek.

A borravaló kezelésének folyamata nem minősíthető a pénztárgépet üzemeltetők olyan működési sajátosságának,

amelyek megalapozhatnák a pénzkészlet és a pénztárgép bizonylatolt pénzmozgásai egyenlegének eltérését.

Forrás: Kuria-birosag.hu