Nőtt a háztartások vagyona

Smiling parents playing board game with their son and daughter and enjoying in spring day outdoors.

Az idei harmadik negyedévben a háztartások 931 milliárd forint megtakarítást halmoztak fel és 422 milliárd forint adósságot vállaltak, így 508 milliárd forinttal növelték nettó pénzügyi eszközeiket, ami a bruttó hazai termék (GDP) negyedéves értékének 4,2 százalékával egyezik meg - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya a harmadik negyedév, azaz szeptember végén 59 253 milliárd forintot, a GDP 129,8 százalékát tette ki, a kötelezettségek 9722 milliárd forintot értek el, ami a GDP 21,3 százalékának felel meg, nettó pénzügyi vagyonuk, így a GDP 108,5 százalékával egyenlő 49 532 forintot ért el - derül ki a pénzügyi számláknak a jegybank által hétfőn közzétett előzetes adataiból.

Az idei első három negyedévben 3905 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona.

Az év elejétől szeptember végéig 2327 milliárd forinttal nőtt a háztartások hosszú lejáratú állampapír állománya, igaz közben csaknem 700 milliárd forinttal kevesebb rövidlejáratút tartottak meg a portfóliójukban. A kilenchavi változásnak a nagyobbik fele esett a harmadik negyedévre, amikor az állampapírok állományát 1208 milliárd forinttal növelték a háztartások, a rövid papírokból 373 milliárd forintnyin adtak túl.

Illusztráció Forrás: Getty Images/skynesher/Skynesher

A háztartások pénzügyi eszközeinek legnagyobb állományát a vállalati üzletrészek képezik, amelyekben 25 275 milliárd forintnyi állománnyal rendelkeznek, és ez 551 milliárd forinttal nőtt a harmadik és 1844 milliárddal ez első három negyedévben.

A lakosság több mint ötezer milliárd forintot tart készpénzben, ebből 4719 milliárdot forintban, 332 milliárdot devizában.

A hitelintézeteknél elhelyezett forintbetétek állománya viszont nem érte el a nyolcezer milliárd forintot szeptember végén.

A háztartások kötelezettségei között a hitelintézetektől felvett fogyasztási és egyéb hiteladósságok nőttek a harmadik negyedévben 393 milliárd forinttal és az első három negyedévben 477 milliárddal. Az ingatlanhitel-adósság a harmadik negyedévben 59 milliárd forinttal, az első három negyedévben 214 milliárd forinttal nőtt.

Pozitív a magyar háztartások helyzete

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve - írja az adatokat értékelve Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2017-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 109,3 százalékán állt, ami 4,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017-ben ez az arány a görög háztartások esetében 88 százalék, a horvátoknál 85,8 százalék, a cseheknél 82,1 százalék, az íreknél 76,9 százalék, az észteknél 76,5 százalék, a finneknél 71,4 százalék, a lengyeleknél 66,7 százalék, a románoknál 49,1 százalék, a szlovákoknál pedig mindössze 39.8 százalék volt.

A mutatóban előttünk álló országokat tekintve a portugál szint 120,4 százalék, az osztrák 129,4 százalék, a német 131,3 százalék, így a relatív helyzetet tekintve nem mondható kiugrónak a magyar háztartások lemaradása, azonban a 177,2 százalékos dán, a 202,7 százalékos olasz vagy a 210,8 százalékos svéd szintig még jelentős fejlődési pálya mutatkozik a hazai gazdaság előtt - írja az elemző.

A háztartások vagyonszerkezetében a legnagyobb változás értelemszerűen a MÁP Plusz júniusi megjelenése volt.

Újjabb közel 1200 milliárd forintnyi állomány áramlott be az eszközbe a harmadik negyedév végéig, aminek a forrása részben a rövid és hosszú állampapírok visszaváltása illetve befektetési jegyek eladása volt, ahogy látszik is az idősorokon, de a forrás több mint fele láthatóan „új pénz" volt, miközben a készpénzállomány növekedését továbbra sem sikerült megtörni - húzza alá az elemző.

Illusztráció Forrás: Equilor

Ezen felül az alapvető trendek változatlanok,

továbbra is dinamikusan nő a háztartások vagyona és az alacsony kamatkörnyezet miatt az érdemi hozamok reményében folyamatosan növekszik a kockázatosabb pénzügyi eszközök állománya,

miközben a készpénz és a látra szóló betétek is dinamikusan növekednek, tehát a „teljes torta" is folyamatosan növekszik. Az 5000 milliárdot immár meghaladó készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, egyelőre nem sikerül a lakosság egy érdemi részét meggyőzni, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező „megtakarítást" válassza, hanem valamely legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességgel rendelkező instrumentumot.

Ugyanakkor - írja Horváth András - a leglátványosabb változás az elmúlt negyedévben ismét a hosszú lejáratú állampapírok növekedése, ez a vagyonelem már bőven meghaladja az összes eszközosztályt a látra szóló betét kivételével, ami az államadósság finanszírozása szempontjából is pozitív, mivel jelentősen csökken a refinanszírozási kockázat és a kamatokból származó jövedelmek is belföldi fogyasztásban és adóbevételekben hasznosulhatnak.