Súlyos bírságot kaphatnak, akik így fűtenek

Kazán Család "Apu, már halott vagy?" - a legrémisztőbb beszólások, amiket kisgyerekek mondtak
A családi ház tulajdonosa vélhetőleg benzin segítségével akarta begyújtani a kazánt.
Vágólapra másolva!
Megkezdődött a fűtési szezon, azonban nagyon nem mindegy, hogy mivel tüzelünk. Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengetegen égetnek hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat. A szigor nem véletlen, mivel a helytelen lakossági tüzelés a felelős a nagymértékű levegőszennyezésért.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt hónapban számos településen elérte az egészségtelen szintet a levegő minősége, ami nagymértékben köszönhető a helytelen lakossági tüzelésnek - írja a Hello Vidék. Bár az emberek többsége úgy gondolja, hogy főként a közlekedés és az ipar következében kerül szálló por a levegőbe, az igazság az, hogy

a lakossági fűtés járul hozzá a legnagyobb mértékben, közel 70 százalékban a szállópor kibocsátáshoz.

A fent említett fűtési módok mellett van még egy „sláger", ami sokszor kerül a kazánokba, annak ellenére, hogy illegális és veszélyes a használata, ez pedig a hulladék. Sokan úgy gondolják, hogy ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megszabaduljanak a rég nem használt holmiktól, ráadásul ingyen be lehet vele fűteni a házat – két legyet egy csapásra, gondolják.

Forrás: Thinkstock

Ezzel azonban több probléma van. Egyrészt a hulladék fűtőértéke nem olyan magas, mint más alapanyagoknak, másrészt a környezetre is rendkívül káros. Becslések szerint Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék kerülhet háztartások kazánjába vagy kályháiba. Egy közvélemény-kutatás alapján

a válaszadók 14 százaléka vallotta be, hogy hulladékkal is tüzel annak ellenére, hogy ezt már több mint 15 éve jogszabály tiltja.

A jelenleg hatályos, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerint

(...) hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

illusztráció Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

  • úgynevezett „kezelt" fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
  • rétegelt lemez, bútorlap,
  • építési fahulladék,
  • színes, „fényes" papírhulladék,
  • petpalack, műanyag hulladék,
  • autógumi, használt ruha, rongy,
  • fáradt olaj, üzemanyag.

Bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegyzőkhöz ritkán jut el a panasz, a katasztrófavédelem szerint számos háztartásnál bevett gyakorlat, hogy háztartási szemetet, rongyokat, vagy lakkozott, festett fát égetnek el, hiszen így megszabadulnak a feleslegessé vált szeméttől, ráadásul némi hőt is termelnek vele.

Súlyos bírságot kaphat, aki szeméttel tüzel

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint, aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

Forrás: MTI/Marjai János

A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. számú melléklete határozza meg a levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét. A jogszabály szerint a jogi előírásokat megszegve 100 ezer forintot kell fizetnie annak, aki nyílt téren éget illegálisan hulladékot, valamint

300 ezer forint bírságot kell fizetnie annak, aki bármely anyagot engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben éget el.

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a szomszéd illegális tüzel hulladékot, első lépésként érdemes személyesen megkeresni a légszennyezőt és megbeszélni a problémát. Bár a jogszabály nem ismerete nem mentesít a felelősség alól, az is lehet, hogy nem tudja, melyek azok az anyagok, amelyeket tilos tüzelni. Amennyiben a személyes beszélgetés nem jár sikerrel és továbbra is folytatja az illegális tevékenységet, akkor az illetékes kormányhivatal járási hivatalában lehet bejelentést tenni, a panaszt pedig a környezetvédelmi hatóságok vizsgálják ki.