Egy zseni, aki világmárkát alkotott Magyarországon

2019.11.16. 11:26

„Áramszámla csekély, ha minden foglalatban TUNGSRAM lámpa ég", „Több fény kevesebb árammal: TUNGSRAM" - ez csak két reklám, amely kitűnően mutatja, hogy már a két világháború között is a kisebb rezsire utaztak a korabeli izzólámpa értékesítők a fogyasztókért vívott harcban. Pedig nem is a fogyasztásban volt a fő különbség - hiszen egy 100 wattos izzólámpa ugyanannyit fogyaszt, gyártsa azt bárki -, hanem a Tungsram megbízhatóságában és egyre növekvő márkaerejében. Na, és persze azokban a találmányokban, amelyek egyre több fényt biztosítottak ugyanakkora teljesítmény felvétele mellett, mint például a híres kripton lámpák. De mindehhez kellett egy ember, aki sikerre vitte a saját maga alkototta Tungsram márkanevet az egész világon. Ő volt Aschner Lipót.

A Tungsram története egy kis bécsi műhelyből indult, amelynek magyar származású tulajdonosa, Egger Béla Bernát 1876-ban jegyezte be az Első Osztrák-Magyar Villámvilágítási és Erőátviteli Gyár Egger B. és Tsa nevű céget. A világítástechnikára szakosodott cég gyorsan felfuttatta a termélést: hét évvel később már napi 1500 darab szénszálas izzólámpát gyártott Magyarországon. Ez főleg annak fényében jelentett komoly újdonságot, ha felidézzük, hogy amikor Magyarországon először Mátészalkán felgyulladt az elektromos közvilágítás és egyben elkezdték a hazai elektromos hálózat kiépítését is, a naptár már 1888-at mutatott.

Eggerék 1896-ban alakultak át a később sokáig Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. néven ismert céggé. A wolfram angol (tungsten) és német (wolfram) megfelelőinek összevonásával született Tungsram márkanevet, amely utalt a vállalat wolframszálas izzólámpára világviszonylatban elsőként bejelentett szabadalmára, csak 1909-ben vették fel a cég nevébe.

Még a cég kezdeti időszakában, mielőtt Újpestre tették volna át telephelyüket, került a vállalkozáshoz 1892-ben a felvidéki Assakürtön született, sokgyermekes vegyeskereskedő fia, a mindössze húsz éves segéd, Aschner Lipót. A cég nem csak izzókat, hanem más elektromos berendezéseket – mérőműszereket, áramfejlesztőket – is gyártott, de a bevétel nagy része már akkor is az izzókból származott. A vállalat elsősorban exportra termelt: a gyártmányok az 1900-as évek elejétől kezdve sorra eljutottak Spanyolországba, Oroszországba, Japánba, Kanadába és Dél-Amerikába is.

Aschner Lipót üzletember, a Tungsram egykori vezérigazgatójaForrás: Wikimedia Commons

A Tungsram márkanevet világszerte le is védették, 1909-től kezdve az 1990-es évek végéig összesen 115 országban. A Tungsram márkanév ezáltal úgynevezett világvédjegynek is tekinthető, ezt azonban csak jóval az első hivatalos bejegyeztetés után, 1912-től kezdte rendszeresen használni a cég.

Ahogy a Tungsram név kialakításában, éppúgy a vállalat egyre növekvő sikereiben is jelentős szerepe volt Aschnernek, aki elég gyorsan lépdelt felfelé a ranglétrán, 1904-ben aligazgató, néhány év múlva lámpaértékesítési igazgató, 1918-ban kereskedelmi igazgató, majd 1921-ben a cég első vezérigazgatója lett. Sikerének titka a hatékonyság és a tehetségek felkarolása volt. Új munkamódszereket vezetett be, felismerte a műszaki fejlesztés fontosságát, és olyan tudósokat és mérnököket alkalmazott, akik jó anyagi körülmények között, kizárólag a munkájukra koncentrálhattak.

Aschner a Külső Váci úton laboratóriumok egész sorát építtette a korszak legkorszerűbb fémszálas izzólámpáinak fejlesztése, tesztelése céljából. Sorra jöttek az ozmium, tantál, Nerst lámpák, de az áttörést dr. Just Sándor és Hanaman Ferenc wolframszálas izzója hozta el. Aschner Lipót nevéhez fűződik több, külföldön akkoriban már elismert magyar fizikus és mérnök hazacsábítása: érdemes megemlíteni Pfeifer Ignácot, Selényi Pált, Bródy Imrét, Winter Ernőt és Millner Tivadart is. Ezeknek a tudósoknak a nevéhez számos újabb szabadalom és találmány köthető. Közülük Bródy Imre elképzelése volt, hogy a kripton nemesgázzal töltött wolframszálas izzóké lehet a korabeli jövő.

Tungsram elektroncsövek egy kiállításonFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az Egyesült Izzó azonban nem kizárólag izzólámpák gyártásával foglalkozott, az elektroncsöves tévék és rádiók kapcsán az idősebbek még emlékezhetnek a Tungsram elektroncsöveire, melyek egy meghatározó üzletágát adták a vállalatnak. De ugyanígy a xerox eljárás őse, vagy éppen a televízió elődjének tekinthető képátvitel is a Tungsram tudósainak fejében született meg - utóbbi találmányok Selényi Pál nevéhez köthetők. Sőt, még olyan későbbi találmány is a gyár laboratóriumához kapcsolódik, mint Bay Zoltán első rádiólokátoros Hold-visszhang mérése, amelynek során alig egy évvel a második világháború után az itt készült radarberendezéssel sikerült a Holdra feljuttatott és onnan visszaverődött rövidhullámú jeleket felfogni, s ezzel „megtapintani" a Holdat. Mindezt olyan műszaki körülmények között, amikor háborús jóvátételként már leszerelték a gyár értékes berendezéseit.

Aschner tisztában volt vele, hogy a hirtelen jött nemzetközi siker és a piacvezető pozíció csak akkor tartható fenn, ha a vállalat egyfelől maga is élen jár a technológiai fejlesztésekben és emellett képes folyamatosan növelni a gyártási volument is. Érdekesség, hogy 1922-ben ehhez a technológiát és a legmodernebb tömeggyártásra alkalmas automata gépeket az a General Electric adta, részesedés fejében, aztán 1932-re már többségi tulajdonossá válva, amely a rendszerváltás után felvásárolta és megmentette a Tungsramot. A rádiócsőgyártásban a 24-fejű szivattyúgépet sokáig éppen ezért csak „amerikai szivattyúnak" hívták. (Mára a General Electric (GE) korábbi magyarországi elnöke, Jörg Bauer tulajdonaként újra Tungsram Csoport néven működik az egykori magyar vállalat.)

A cég prosperáló fejlődése azonban nemcsak a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek, hanem a többi alkalmazott életkörülményeinek javítását is lehetővé tette. Sőt, Aschner Lipót 300 ezer pengőt adományozott a tudományos kutatások fejlesztésére és a szakember‑utánpótlás nevelésére, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem atomfizikai tanszékének a megalapítására. A tanszék vezetője Bay Zoltán, a Tungsram kutatólaboratóriumának irányítója lett.

Az egyik magyar eredetű márkanév logója, melyet világszerte ismernek: a TungsramForrás: Tungsram

A Tungsramnak eleinte nagy mennyiségű hadiipari megrendelést kapott a II. világháború kitörésekor, elsősorban elektroncsövek gyártására. Később azonban súlyos károk érték a gyárat a bombázások és a harcok során, amit tetőzött, hogy a szovjet hadsereg a gyár gépeit szinte teljes egészében, a késztermékeknek pedig a felét, jóvátételként elszállította.

A zsidó származású Aschnert, Magyarország német megszállásakor letartóztatták, majd később koncentrációs táborba került. A részvénytársaság közbenjárására azonban - 100 ezer svájci frank fejében - sikerült kiszabadítani, majd Svájcba vinni, ahonnan - szovjet közvetítéssel - 1948-ban hazatérhetett ugyan, de akkor már súlyos beteg volt.

Mindazt azonban, amit évtizedeken át felépített, még láthatta leépülni. A világháborús károk mellett a gyárat az 1948-as államosítás is sújtotta. A kommunista vezetés alelnöknek ugyan meghagyta Aschnert, leginkább csak a nemzetközi kapcsolatok fenntartása miatt, de a cég ügyeibe már nem engedték beleszólni, így hátralévő éveit megtört emberként élte le.

A világhírű magyar Tungsram márka elterjesztésének fő alakja és számos felfedezés ispirálója, támogatója 1952. január 18-án, 79 évesen halt meg Budapesten.

Felhasznált források:

Így lett világhírű a Tungsram

A Tungsram márka törtenete

A Tungsram Rt. története 1896-1996