Szupervárosok és gigantikus metropoliszok uralják a világot

A Brooklyn- és a Manhattan-híd

Több olyan hatalmas gazdasági térség található a Földön, amelyeket megapolisznak, megarégiónak vagy szupervárosnak mondanak. Olyan területeket illetnek ezzel a jelzővel, ahol az egymás közelében fekvő nagyvárosok szinte egymásba olvadva, sokszor országhatárokon is túlnyúlva, közös gazdasági egységet alkotnak. Sok ország együttes GDP-jét meghaladó, hihetetlen méretű termelési potenciált képviselnek, és jó ideje a világgazdaság motorjai. De melyek ezek a szinte hihetetlen kiterjedésű gazdasági központok? Többek között erre a kérdésre ad választ a CityLab látványos grafikai megoldásokkal illusztrált friss tanulmánya, amelyből az is kiderül, hogy Magyarország, illetve Budapest előkelő helyen áll ezen övezetek rangsorában.

Ha gazdasági teljesítményről beszélünk, akkor a közgazdaságtan általános szabályai szerint az országok szintjén állapítjuk meg, hogy hol, mekkora GDP keletkezik. Emellett a gazdasági potenciál vizsgálatakor a szakértők az egyes országokat állítják rangsorba.

Holott létezik egy másfajta megközelítési mód is, amikor – akár országhatárokon is átnyúló - ún. megarégiónként elemzik a gazdasági teljesítőképességet.

Sanghaj: a világ egyik legnagyobb iparvárosában szinte sosem tisztul ki az ég Forrás: Lantos Gábor

Ez a vizsgálati módszer egy egészen új perspektívát kínál a bolygónkon zajló gazdasági aktivitás feltérképezésére.

Mi is pontosan a megarégió?

A visualcapitalist.com tanulmánya alapján számos olyan régió található a világon, amelyek szinte hihetetlen gazdasági potenciállal rendelkeznek. Érdemes felidézni Jean Gottmann gazdaságföldrajz-szakértő nevét, aki még 1961-ben,

a világon elsőként alkalmazta a megapolisz megnevezést egy több városból álló, általa egységesnek tartott gazdasági övezetre, az Egyesült Államok keleti partvidékén húzódó Boston-New York-Washington tengelyre.

Ma már számtalan összefüggő gazdasági régiót jelölnek ezzel vagy más, hasonló megnevezéssel. Elegendő, ha csak az USA közép-nyugati részén található, hatalmas, Chicagótól Detroiton és Clevelanden keresztül egészen Pittsburgh-ig terjedő övezetre gondolni, amelyet Gottmann egyszerűen csak a Chi-Pitts rövidítéssel látott el.

A Brooklyn-híd és a Manhattan-híd New Yorkban, amely Bostonnal és Washingtonnal együtt a világ legjelentősebb gazdasági térségét alkotja Forrás: Kisgyörgy Éva

Szakértők körében ugyanakkor hosszú időn keresztül vitatott volt, hogy pontosan milyen jellemzők alapján nyilvánítsanak megapolisznak vagy megarégiónak egy-egy földrajzi egységet. A CityLab kutatói nemrégiben egy rendkívül látványos térképet készítettek a világ legnagyobb gazdasági övezeteiről.

Munkájuk során a következő kritériumokat alkalmazták:

• a legfrissebb műholdfelvételek alapján egybefüggő, folytonos éjjeli fények legyenek láthatók az adott régióról,
• az ily módon összekapcsolt városok lakossága elérje legalább az 5 millió főt,
• a szóban forgó terület éves szinten legkevesebb 300 milliárd dollárnyi GDP-t állítson elő éves szinten, vásárlóerő-paritáson számolva.

Nézzük meg, hogy ezek alapján melyek a világ legnagyobb gazdasági övezetei!

Táblázatunk a világ 10 legnagyobb gazdasági megarégióját szemlélteti, a lakosságszámmal (millió fő), a gazdasági teljesítménnyel (ezer milliárd dollár) és egy főre eső GDP-vel (ezer dollár):

Forrás: visualcapitalist.com

Észak uralkodik dél felett

A CityLab kutatói a világon 29 megarégiót különítenek el, amelyek közül

az első tíz együttes gazdasági kibocsátása éves szinten meghaladja a 28.000 milliárd dollárt.

Az első helyen – nem meglepő módon – a Bos-Wash (vagyis a Bostont, New Yorkot és Washingtont magában foglaló) övezet áll, évi több mint 3600 milliárd dollárral. Ez az első tíz megarégió teljesítményének több mint a 13 százalékát jelenti.

Látványos ábrán a világ legnagyobb gazdasági övezetei:

Ranked: The Megaregions Driving the Global Economy

If you've ever flown cross-country in a window seat, chances are, the bright lights at night have caught your eye. From above, the world tells its own story-as concentrated pockets of bright light keep the world's economy thriving. Today's visualization relies on data compiled by CityLab researchers to identify the world's largest megaregions.

Érdekesség, hogy

megapoliszok szinte kivétel nélkül az északi félgömbön találhatók,

a déli féltekéről csupán egyetlen régió, a brazíliai São Paulo és vonzáskörzete fért fel a listára, évi 780 milliárd dolláros gazdasági teljesítménnyel.

A világ „másik felén",

a gigantikus méretű ázsiai gazdasági régiók ezzel szemben évi 8700 milliárd dolláros kibocsátással büszkélkedhetnek. Közöttük a japán főváros, Tokió körüli övezet az éllovas.

Napjainkban a kínai Santung neve sokak számára ma még ismeretlenül cseng, de minden valószínűség szerint egyre többen fogjuk megtanulni. Ugyanis a Peking és Sanghaj közé ékelődő tengerparti tartományban ezernyi high-tech és más iparvállalat működik, felmérhetetlen nagyságú kapacitásokkal.

Figyelemre méltó megállapításokat tehetünk, ha a kutatási adatokat lakosságszámra vetítve is megvizsgáljuk. Ezen a téren

Abu-Dzabi kimagaslik a sorból, 86.200 dolláros egy főre eső éves gazdasági teljesítménnyel.

Abu-Dzabiban a legmagasabb a világon az egy főre eső gazdasági teljesítmény Forrás: MTI/EPA/SOLAR IMPULSE/REVILLARD//-

A másik végletet az indiai, közel 28 millió lakost tömörítő Delhi-Lahore övezet jelenti, ahol ugyanez a mutató fejenként mindössze 14.946 dollár.

Előkelő helyen áll Budapest

A legérdekesebb számunkra persze az, hogy a magyar főváros és gazdasági vonzáskörzete igen előkelő helyen szerepel a rangsorban:

Béccsel közösen Budapest a 18. pozíciót foglalja el, évi 555 millió dolláros GDP-vel.

Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy noha a kutatás módszertanának ez a párosítás megfelel, a Bécs-Budapest tengely közel sem alkot olyan egységes gazdasági övezetet, mint a listán szereplő többi megarégió.

Megarégiók Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten:

Forrás: citylab.com

Felvetődik persze a kérdés, vajon mit hozhat a jövő a megapoliszok számára az elkövetkező évtizedben? Mindenekelőtt természetesen a hatalmas, összefüggő ipari térségek további bővülését. Ám lesz némi hangsúlyeltolódás. Pontosabban újabb – elsősorban dél-ázsiai és afrikai - megarégiók jelenhetnek meg a térképen. Hamarosan olyan városok neveivel találkozhatunk majd a legnagyobb gazdasági övezetek között, mint Nigéria legnagyobb városa, egyben a korábbi főváros, Lagos vagy az indiai Csennai.