Hamarosan újra régi fényében tündökölhet a Budai Vár

Rendhagyó vársétán nyerhettünk betekintést abba, hogy a Budai Vár - amely Magyarország és Európa egyik legjelentősebb kulturális örökségének számít - hogyan újul meg az elkövetkező időszakban a Nemzeti Hauszmann Program keretében. A Vár 750 éves története során egymást váltották a rombolás és az építés időszakai, és most ismét az utóbbi zajlik. A Várnegyed jövőjét érintő lehetőségeket felmérték, most bemutatjuk, hogy mire lehet számítani a következő években.

A mintegy kétórás, Várból Palota című tematikus séta során lehetőségünk volt minden eddiginél alaposabban megismerni a Budai Vár történetét. Szó volt az első városfalról, a török megszállásról, valamint a második világháború pusztításairól is. Mindemellett betekintést nyerhettünk abba is, hogy miként éltek a reneszánsz korban, megnéztük a Várkápolnát és számos érdekes részletet tudhattunk meg a vár építéséről, az ott élt uralkodókról és arról is, hogy mi lehet a budai Palotanegyed jövője.

A Nemzeti Hauszmann Programról egyértelműen kijelenthető, hogy új korszakot nyit a Budai Vár történetében.

A 2019-2021 közötti időszakban elvégzik az utak, közterületek, parkok, várfalak és várkertek rendbetételét. A Szent György tér már most autómentes lett, és elkezdődött a tájépítészeti rendezése is, de hamarosan megújul a Király-lépcső és a páratlan panorámát biztosító Ellyps sétány is.

Tematikus sétákon ismerhetik meg a látogatók a Budai Vár történetét Forrás: Karasz

Néhány befejezett projektet is megcsodálhattunk már, amelyek a Hauszmann Program keretén belül valósultak meg. Ilyen például a várfal déli gyilokjárójának és a Buzogány toronynak a felújítása, de hamarosan befejeződik a Lovarda és a Főőrség épületének rekonstrukciója is, az utóbbi jövőre már látogatható lesz. Ezenfelül Várgarázs lll. néven új mélygarázs is épül, tovább csökkentve a felszínen parkoló autók számát. Üzembe helyeznek két óriásliftet, ezzel is megkönnyítve a látogatok feljutását a Várba.

A Nemzeti Hauszmann Program egyik fő célja, hogy a Várat visszaadják a magyaroknak és egy olyan hely jöjjön létre a főváros közepén, ahol mindenki otthon érezheti magát, ezáltal pedig több legyen puszta turisztikai látványosságnál és erősítse a magyar nemzeti identitást.

A program részeként újjáépül a Hauszmann Alajos tervezte egykori Külügyminisztérium épülete is, amely eredetileg a Vöröskereszt Egylet székháza volt, majd 1902-től a Magyar Királyi Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumként szolgált és 1920-tól adott otthont a Magyar Királyi Külügyminisztériumnak. A második világháború után - 1946-ban - annak ellenére bontották le az épületet, hogy szakértők szerint az megmenthető lett volna.

Az új épület külső jegyeiben korhűen követi majd a sarokkupolában végződő eklektikus, ötszintes, közel 1600 négyzetméter alapterületű eredetit.

A belső reprezentatív terek kialakítása is megjeleníti majd azokat az építészeti jegyeket, amelyeket a korabeli épület hordott magán, épületüzemeltetési szempontból viszont modern megoldásokat alkalmaznak majd. Pompás kilátás nyílik majd az épület tetőszintjéről, amely a tervek szerint egy körbejárható terasz lesz.

A Lovarda hamarosan teljesen kész lesz Forrás: Karasz

Visszakapja eredeti formáját a Honvéd Főparancsnokság is, amelyet 1897-ben Kallina Mór tervei alapján építettek. A Dísz tér és a Szent György tér közötti területen fekvő neoreneszánsz épület tetőszerkezete a II. világháborúban sérült meg és ugyan ezek a károk nem voltak helyreállíthatatlanok, 1949-ben az épületet mégis romnak nyilvánították és 1962-re fokozatosan visszabontották az első emelet szintjéig.

Az épület 2012 és 2014 között már átesett egy felújításon, de a tervek szerint a jelenlegi alapterület megtartásával a Honvéd Főparancsnokságot az eredeti magasságáig újjáépítik. Emellett modern kulturális és turisztikai funkciókkal is gazdagodik, így látogatóközpontnak, kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont adhat.

A harmadik jelentős épület, amelyet gyakorlatilag a semmiből húznak majd fel, a József Főhercegi Palota – eredetileg Teleki palota.

A 20. század legelején, historizáló stílusban átalakított épület a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán állt, szemközt a Sándor-palotával. Budapest 1944-es ostromakor az épület súlyosan megrongálódott és mivel a felújítás elmaradt, ezért 1968-ban a leromlott állapotú palotát felrobbantották. Az ingatlan újjáépítését Korb Flóris és Giergl Kálmán terveihez hűen végzik majd el. Az épület elsősorban irodai funkciókat lát majd el. A tervek szerint ismét látogatható lesz a főhercegi palotához tartozó kert és a neoreneszánsz stílusban épült egykori istálló is.

Hamarosan restaurálják a Mátyás király kútját is Forrás: Karasz

Szintén elindul a Várkertek komplex fejlesztése is, amelynek célja, hogy nyílt közösségi terek és impozáns zöldfelületek jöhessenek létre, de helyreállítják a Mátyás kútját és a Halászó gyerekek kútját is. Az előbbi ugyan jelenleg is üzemképes, de vízelvezetési és vízmegtartási problémák miatt mielőbbi felújításra szorul. Az 1900-ban felállított Halászó gyerekek kútja már évek óta nem működik, de gépészeti és esztétikai felújítást követően a szökőkút ismét kedvelt helyszíne lehet a budai Palotanegyednek.

A Budai Várban megtartott sétát a Várkapitányság Nonprofit Zrt. szervezte.