A Boeing egyik volt charlestoni dolgozója azzal vádolja a gyártót, hogy a 787 Dreamlinerek negyedébe nem működő vészhelyzeti oxigénellátó rendszer kerülhetett, és amikor szóvá tette, senki nem foglalkozott az üggyel. A gyártó tagad, állítása szerint a hibát kiküszöbölték - írja az Airportal a BBC információi alapján.
John Barnett 2010 óta minőségbiztosítási mérnökként dolgozott a gyártónál, egészségügyi okok miatt 2017-ben távozott a cégtől, ahol több munkakörben 32 évet töltött el.
Barnett szerint a felsővezetés folyamatosan sürgette a dolgozókat, hogy minél előbb elkészüljenek egy-egy géppel, és ez azzal járt együtt, hogy a gyártást a biztonság rovására gyorsították fel. Még 2016-ban szerzett arról tudomást, hogy a vészhelyzeti oxigénellátó rendszerrel bajok vannak. Ezek továbbítják a levegőt a fej fölött lévő oxigénmaszkokba, amelyek hirtelen nyomáscsökkenéskor esnek ki a fej feletti tartóból. A kisebb szépséghibákkal rendelkező egységeket leszerelték, és ezek közül néhány nem lépett működésbe a tesztek során.
Ez után saját kezdeményezésére új, a beszállítótól éppen megérkező egységeket teszteltek a Boeing saját laborjában, ekkor viszont
300 rendszerből 75 nem működött rendesen.
Amikor a mérnök további vizsgálatokat kért volna, falakba ütközött, a Boeing állítása szerint ezeket elutasította. Barnett 2017-ben a Szövetségi Légügyi Hatósággal is felvette a kapcsolatot, de az FAA nem foglalkozott az üggyel, mondván, a Boeing már jelezte a problémát és azt, hogy dolgoznak a megoldáson.
A BBC felidézi, hogy ezek a rendszerek kritikus fontosságúak egy repülés közbeni vészhelyzet esetén. 35 ezer lábon (10.600 méter, a szokott repülési magasságok egyike) a nyomáscsökkenés során fellépő eszméletvesztés kevesebb mint 1 perc alatt beállhat. 40 ezer láb magasságban ehhez már 20 másodperc is elegendő, és hacsak nem jut a szervezet sürgősen oxigénhez, az eszméletvesztést agykárosodás, illetve halál is követheti.
A volt Boeing-dolgozó azt is állította, hogy a Boeing nem tartotta be a saját belső protokolját, és
nem voltak képesek a hibás alkatrészeket nyomon követni a gyárban, így több ilyen elem is egyszerűen elveszett.
Azt is mondta, hogy a dolgozókra nehezedő nyomás miatt többször a sztenderdet nem teljesítő alkatrészeket is beszerelték a gépekbe, csak, hogy tartsák a költségszintet és a menetrendet.
A Boeing a BBC-nek küldött válaszában visszautasította egykori dolgozója vádjait. Mint írták, 2017-ben valóban voltak olyan oxigéntartályok, amelyek nem működtek megfelelően, de
ezeket kivonták a gyártósorról, így azok nem kerülhettek a gépek fedélzetére, a problémát pedig azóta orvosolták a beszállítóval.
Közölték továbbá, hogy ezeket az eszközöket a gép átadása előtt és életciklusa alatt rendszeresen ellenőrzik.
A Boeing a hibás alkatrészek nyomon követését a Szövetségi Légügyi Hatóság ajánlásai alapján azóta megoldotta.
A BBC tudósítása megjegyzi, hogy a hirtelen nyomáscsökkenés fellépése meglehetősen ritka eset, de előfordulhat. 2018 áprilisában például a Southwest Airlines egyik gépén tört be az ablak, miután a meghibásodott motor egyik lerepülő alkatrésze eltalálta. Az oxigénmaszkok az elvárásnak megfelelően kioldottak és biztosították az utasok túlélését, kivéve azét, aki a berobbant ablak mellett ült. Az illető viszont nem az oxigénellátás elégtelenségébe, hanem az incidens során szerzett sérüléseibe halt bele később.