A magyar települések kétharmada már csatornázott

Budapest, 2015. március 21. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe 2015. március 21-én, amely idén is megnyitotta kapuit az érdeklődő diákok és a lakosság előtt a víz világnapja alkalmából. Az ENSZ március 22-ét nyilvánította a víz világnapjává, amelynek célja a környezet és ezen belül a Föld vízkészletének védelme. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az összeállítás szerint a magyarországi települések a közműves ivóvízellátás terén nemzetközi összehasonlításban is jók, 2007 óta minden hazai településen elérhető a közüzemi vezetékes vízszolgáltatás - derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a települések infrastrukturális ellátottságát bemutató kiadványából.

A kiadvány szerint a települések több mint kétharmada csatornázott: a legalább 100 méter hosszú szennyvízelvezető hálózattal rendelkező települések száma a 2000. évi 854-ről 2018-ban mintegy 2,5-szeresére, 2101-re emelkedett, ami 2010-hez képest (1741 település) mintegy 21 százalékos növekedést jelent.

Az 1054 közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel egyáltalán nem rendelkező község közül 887 település 2018. év végi népességszáma nem érte el az 1000 főt. Baranya 206, Somogy 120, Borsod-Abaúj-Zemplén 102, Vas 95, Zala 91 és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 75 - zömében kis lélekszámú - településén hiányzott a csatornahálózat. A KSH szerint ezek többnyire olyan területeken vannak, ahol nem megoldható a csatornahálózat gazdaságos üzemeltetése, ezért

egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása jelenthet megoldást.

A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma 2017 és 2018 között mintegy 37 ezerrel 3 millió 654 ezerre (82 százalékos arány) nőtt, tovább csökkentve a vízhálózatba bekötött lakások számához viszonyított lemaradást.

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A közműves csatornázással rendelkező lakások aránya - a 2000-es állapothoz hasonlóan - 2018 végén is Bács-Kiskun, Tolna, Békés, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben volt a legalacsonyabb (73 százalék alatti). A legrosszabb helyzetben lévő

Bács-Kiskun megyében a lakások 66 százaléka csatornázott.

A fővárosban a peremkerületek egyes részei, több mint 39 ezer lakás (a budapesti lakásállomány 4,3 százaléka) nem volt bekötve a csatornahálózatba tavaly év végén. Az úgynevezett másodlagos közműolló - a közműves vízellátásba és a szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége - 2000-ben 41,1, 2010-ben 22,6 és 2018-ban pedig 13,3 százalékpont volt, fokozatosan zárul.

A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljes egészét megtisztítják a KSH kiadványa szerint. A közcsatornán elvezetett szennyvizek tartalmazzák az intézményi, az ipari, a saját kutas vízellátásból és az egyéb szennyvízkibocsátásokból származó szennyvizeket, valamint az egyesített szennyvízelvezető rendszereken elvezetett csapadékvíz mennyiségét is.

Tavaly a közüzemi szennyvízvezetékeken összegyűjtött szennyvizeknek országosan már csak 1,9 százaléka (10,9 millió köbméter), míg 2000-ben 9,7 százaléka (51,3 millió köbméter), 2017-ben 2,7 százaléka (14,8 millió köbméter) került kezelés nélkül, tisztítatlanul a befogadókba, főként a felszíni vizekbe.