Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdő Magyarországon 2008. október 9-én furcsa jelenségek zajlottak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) a napközbeni emelkedés után 7,1 százalékos mínuszban zárt, majd a forint is elindult lefelé.
A BUX azon az októberi napon napközben még pluszban volt, 16 800 pont magasságába is felkapaszkodott.
A zuhanás zárás előtt alig egy órával kezdődött, miután az Egyesült Államokban bejelentették, hogy feloldják azt a tilalmat, melyet korábban a pénzügyi részvények shortolására vezettek be.
A részvények zuhanása azt hozta magával, hogy pillanatok alatt a forint is meggyengült.
Az árfolyam délelőtt még mérsékelt erősödést mutatott, 1 euró ára 249 forintig is lement, majd napközben a 250-253-as szint között mozgott.
A délutáni órákban innen indult egy jelentős gyengülés,
az euró ára este hatig 259-ig, este nyolcra 263-ig is elszaladt, este 11-re már 264,50-nél is járt, éjfél előtt pedig 265,60-ig gyengült a forint.
A másodlagos állampapírpiacon szinte teljesen megszűnt a kereskedés, a külföldi tőke a magyarnál biztonságosabbnak ítélt piacokat kezdte el keresni.
A BUX hirtelen esése szinte teljesen annak volt köszönhető, hogy a magyarországi legnagyobb kereskedelmi bank, az OTP Bank részvényeinek ára zuhant. Zárás előtt pár perccel egy 300 ezer darab feletti eladási megbízás született, az taszította a mélybe a bankpapír árát.
Ekkor a piacon az európai bankok azt a pletykát kezdték el terjeszteni, hogy az OTP csődbe mehet,
a pletykát terjesztők pedig olcsón fel akarták vásárolni az OTP-t, hiszen a pánikba esett befektetők egyre alacsonyabb áron szabadultak meg a bank részvényeitől.
Az a hír is szárnyra kapott, hogy az akkori magyar szocialista kormány titokban OTP-részvényeket vásárol.
Ezt a hírt Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója cáfolta. Kijelentette, hogy valaki csak spekulál és megpróbálja lejjebb nyomni a vállalat részvényeit a likvitidás nélküli piacon.
A hírt a magyar kormány is tagadta többször is, Veres János akkori pénzügyminiszter határozottan cáfolta, hogy az állam saját felügyelete alá akarná vonni a bankot. Veres akkor azt mondta, "nincs tudomásuk arról, hogy az OTP likviditási gondokkal küzdene, sőt, tőkehelyzete kiemelkedően stabil".
Az eset másnapján a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indított.
A szervezet több hónapos vizsgálatot követően kiderítette, hogy
Soros György alapja, a Soros Fund Management LLC állt az OTP elleni támadás hátterében.
A PSZÁF megállapította, hogy Sorosék megsértették a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, ezért 489 millió forint (akkori árfolyamon 2,5 millió dollár) pénzbírságot szabott ki.
A PSZÁF szerint az ügyleten mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert a cég, és a cselekmény tőkepiaci súlyának figyelembe vételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg.
A vizsgálat során kiderült, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató közreműködésével a Budapesti Értéktőzsdén 2008. október 9-én 14:53:42-kor 4700 forintos limitáron 200 ezer darab OTP törzsrészvény eladására adott megbízást, melyből a szabad szakaszban – jelentős árfolyamesés mellett – 14:53:12 és 16:06:39 között 74 ezer darab teljesült.
A fennmaradó 126.000 darabos pakett értékesítésére a 16:31:52-kor adott, további 125 ezer darabra vonatkozó eladási megbízás teljesítésével együtt 3855 forintos áron a tőzsdei kereskedés záró szakaszában került sor. Ez pedig 9,29 százalékos árfolyamesést eredményezett.
Soros György közleményben reagált a döntésre.
Ebben sajnálatosnak nevezte az ügyet, és annak a reményének adott hangot, hogy a Soros Fund Management LLC nem szegte meg a szabályokat.
Kijelentette, hogy a cég együttműködik a magyar hatóságokkal, és közölte azt is, hogy belső vizsgálatot indít az esettel kapcsolatban. Soros a közleményében leírta azt is, hogy ő személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és sajnálja, hogy a Soros Fund Management ilyen üzletet kötött.
A PSZÁF döntését a Soros Fund Management megtámadta a bíróságon.
A per évekig elhúzódott, végül
2011-ben a magyar Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az alsóbb fokú bíróságok ítéletét, amelyben elutasították a cég keresetét a PSZÁF határozata ellen.
Soros György egyébként nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte intézett már támadásokat bankok ellen.
2017-ben a holland piaci felügyelet rendszerhiba miatt 2012-ig visszamenőleg nyilvánosságra hozta, mely spekulatív alapok fogadtak részvényárak esésére.
Az adatok hamar eltűntek, a lebukottak között szerepelt Soros György alapja, amely a holland ING bank ellen fogadott.
Mivel a spekulatív alapok titokban akarják tartani a shortolást, ezért általában 0,3-0,5 százalékos mértékű esésre fogadnak, amit már nem kell nyilvánosságra hozniuk. Sorosék az ING részvényértékének 0,3 százalékának esésére tettek a kiszivárgott adatot szerint.
Közvetlenül a brexit népszavazás után a Soros Fund Management arra játszott, hogy a Deutsche Bank részvényeinek árfolyama esni fog.
A Soros-féle befektetési alap a pénzintézet részvényeiből 7 millió darabot, azaz az összrészvénycsomag 0,51 százalékát mozgatta meg. A bank részvényei 16 százalékot estek a nyitás után és végül 14 százalékos mínuszban zártak.
Soros 100 millió eurót fektetett az akcióba.
Közismert tény, hogy Soros kiemelkedő vagyonosodása azzal vette kezdetét, hogy 1992. szeptember 16-át bedöntötte a brit fontot.
A spekuláció, amivel a milliárdos világszerte hírhedtté vált, több mint 30 milliárd fontjába került a brit adófizetőknek,
Soros pedig 900 millió fontot keresett rajta.
A tőzsdespekuláns erre az akciójára még büszke is.
Soros György 1994-ben a Magyarországon futó Hócipő című műsorban volt vendég, amelyben krumplipucolás közben adott némi háttérinformációt az ügyletről. Saját elmondása szerint Romániában nagyon utálták, amíg "le nem verte a fontot", hozzáteszi, hogy a "forradalmat sosem veri le".
Az egyik műsorvezető felvetette Sorosnak, hogy állítólag "amikor a német Bundesbank elnöke azt mondta, hogy meg kell menteni a fontot, akkor tudta, hogy vége van a fontnak". A spekuláns szerint ez nem épp így volt.
Tartott egy előadást, a beszéde után megkérdeztem, hogy mi a véleménye az ECU-ről (európai valutaegység, European Currency Unit). Azt mondta azt szereti, csak a nevét nem, jobban szeretné, ha márkának neveznék. Ez adott nekem bizonyos tájékoztatást a Bundesbank álláspontáról
- magyarázta nevetve Soros.
Érdekesség egyébként, hogy az egyik műsorvezető felvetette azt is, hogy
"ahova beteszi a lábát, az a rendszer általában öt év múlva megbukik".
Erre Soros nemes egyszerűséggel visszakérdezett:
ilyen sokáig tart?
