Ennyit lehetett keresni Google-részvényekkel 10 év alatt

(FILES) In this file photo taken on November 4, 2016 a man rides a bike pass a Google sign and logo at the Googleplex in Menlo Park, California. - Google-parent Alphabet on October 31, 2018 confirmed that an executive accused of sexual harassment left the company without an exit package as tension over its handling of such matters heightened. Word that Rich DeVaul, a director at X lab devoted to "moonshots" such as internet service from balloons, was out came with reports that women employees were trying to organize a walk-out on Thursday to protest lenient handling of sexual misconduct in the workplace. (Photo by JOSH EDELSON / AFP)

A Google szeptember 27-én lett 21 éves, vagyis a technológiai óriásvállalat amerikai mércével is nagykorúvá vált. Most egy elemzés megvizsgálta, mennyit kereshetett az, aki 10 évvel ezelőtt bevásárol ta világ legkeresettebb weboldalát működtető társaság részvényéből.

A Google sikere nemcsak a technológia szektorban, de a részvénypiacon is lehengerlő. Ha valaki 2009-ben 1000 dollárért Google részvényeket vett volna, akkor október 2-án a csomag értéke több mint 4800 dollárt ért volna – írja a CNBC elemzése.

Ez összesen nagyjából 400 százalékos hozamot jelent az elmúlt évtizedben.

Összevetésképpen, ugyanebben az időszakban az S&P 500 részvényindex csupán több mint 250 százalékos hozamot produkált. A 2004-ben tőzsdére lépett Google-részvénye egyébként manapság 1200 dolláros árfolyam körül forog.

Amellett, hogy a múltbéli teljesítmény természetesen semmilyen határozott jövőképet nem vetít előre, azt is fontos tudni, hogy 2015-ben a tőzsdén a Google már nem Google néven fut. Bár a GOOGL rövidítés megmaradt tőzsdén, de ez már az anyacégnek számító Alphabet részvényeit fedi.

Kirobbanó indulás

A Google-t 1998-ban alapította két PhD-hallgató a Stanford egyetemről, Sergey Brin és Larry Page. A páros azzal indult, hogy közzétett egy elemzést, amelyben egy széles hatókörű keresőmotor prototípusáról értekeztek.

Ekkor fektették le az alapjait annak, amit ma Google néven ismerünk.

A vállalat alapítása megfelelt a tipikus amerikai álomnak. Brin és Page egy garázsban kezdtek el dolgozni a kaliforniai Menlo Parkban. A kezdeti szakasz azonban nem tartott sokáig. 1999 tavaszára már saját irodájuk volt Palo Altóban. Az igazán nagy lépés aztán 2004-ben történt meg, amikor beköltöztek a kaliforniai Mountain View-ban található, azóta legendássá vált komplexumba, amely „Googleplex" néven ismert.

A Google legendássá vált központja, a Googleplex Forrás: Origo

Az indulás után nem sokkal, 1999-ben, a társaság éves bevétele 220 000 dollár volt.

Négy évvel később, 2003-ban, már közel 1 milliárdot keresett a cég.

Ezzel a teljesítménnyel pedig 2004-ben a Google nyerte el a leggyorsabban bővülő észak-amerikai technológiai vállalat címét a Deloitte Technology Fast 500 nevű rangsorában.

A nagy terjeszkedés

A Google kiemelkedően gyors növekedése megnyitotta az utat az üzlet kiterjesztése előtt is.

Page és Brin 2001-ben felvette vezérigazgatónak Eric Schmidtet, épp annak érdekében, hogy segítse a cég növekedését.

Schmidt pedig hozta is a várakozásokat, és túllendítette a Google érdekeltségeit a magnak számító keresőmotoron.

Ennek eredményeként 2003-ban a Google beindította az AdSense nevű hirdetőprogramot, amely elsősorban a webes kiadókat célozta meg. Ez pedig üzletileg elég sikeres volt, tekintve, hogy a Google bevételeinek 85 százaléka ma is a hirdetési piacról származik.

A Google (Alphabet) A osztályú részvényének teljesítménye az elmúlt tíz évben Forrás: Investing.com

Majd jött 2005, amikor a Google felvásárolta az Android okostelefon-platformot, aztán 2006-ban felvette a portfóliójába a YouTube-ot is. Később, 2011-ben a társaság megszerezte a Motorola Mobilitiyt, aminek eredményeként belépett az okostelefon-gyártási piacra is.

Összességében a Google több mint 200 céget vásárolt meg 2010-ig, és havonta átlagosan két céget kebelezett be a duzzadó óriás.

Erre az időszakra tehető a Google saját email-szolgáltatásának, a Gmailnek a beindítása is. A program tesztverziója 2004. április 1-jén startolt, és a tesztidőszak hivatalosan 2009. július 7-én ért véget. 2018-ra a Gmailnek világszerte 1,4 milliárd felhasználója volt, és a globális emailpiac 20 százalékát uralta.

Tőzsdére lépés és átszervezés

Schmidt vezetése alatt történt meg a tőzsdére lépés is, 2004. augusztus 19-én. Akkor a társaság 85 dolláros árfolyamon lépett ki a nyílt piacra, és az üzlettel 1,67 milliárd dollárnyi tőkét vont be.

Ez akkor a legnagyobb technológiai szektorbéli debütálás volt, amelyet a Wall Street valaha látott

– nem mellékesen pedig akkora hírverést generált a cégnek, hogy számos új felhasználót szerzett a társaság.

Az olyan szolgáltatásokat említve, mint a Google Docs, a Sheets, a Calendar, vagy a Google Drive, nem lehet elmenni 2008 nagy eseménye mellett, amikor a vállalat elindította a saját böngészőprogramját, a Google Chrome-ot. 2017-re a Chrome lenyomta minden versenytársát, beleértve az Explorert, a Safarit és a Mozilla Firefoxot. A piaci lefedettséget tekintve, a Chrome népszerűsége 44,5 százalékos, míg a második Safari 25,4 százalékon áll.

Sundar Pichai 2015 óta a Google vezérigazgatója Forrás: AFP/2016 Getty Images/Justin Sullivan

A következő nagy állomáshoz 2015-ben érkezett el a társaság. Akkor indult egy komoly átszervezési hullám, melynek keretében létrehozták az anyacégként működő Alphabetet. Az átszervezés lényege az volt, hogy egyszerre védje a vállalat a befektetőket, és tegye lehetővé a tartós innovációt.

Ezzel párhuzamosan új vezérigazgatót is kapott a Google. Az egykori termékfejlesztésért felelős alelnök, Sundar Pichai váltotta Eric Schmidtet a vezetői székben.

Az átalakítás pedig elég sikeresnek bizonyult. 2018-ra az Alphabet létrehozása több mint 80 százalékkal növelte a Google-részvényének értékét, míg az egyéb leányvállalatok éves bevételei 50 százalékos növekedéseket produkáltak.

Jelen és jövő

A közeljövő nagy eseményére New Yorkban kerül majd sor, október 15-én. A várakozások szerint ekkor a nagyközönség többet is megtudhat majd az új Pixel 4 okostelefonról.

Mindemellett viszont a Google is össztűz alá került, ahogy az Egyesült Államokban felmerült, a technológiai óriások kérdésesen kezelik a felhasználói adatokat, illetve torzítják a versenyt.

Október végén vagy november elején tehát a Google mellett a Facebooknak és az Amazonnak is felelnie kell majd a Kongresszus előtt a felmerülő kérdésekre.

A nagy kérdés tehát a befektetők számára most az, mennyiben befolyásolják ezek a problémák a Google (pontosabban az Alphabet) részvényét a következő időszakban.