Mi lesz az emberiség étlapján 2050-ig?

klímaváltozás, szárazság
Ahogy a légkör egyre szárazabb lesz, a bolygó úgy lesz egyre kevésbé zöld
Vágólapra másolva!
John Cumbers, a SynBioBeta alapítója és vezérigazgatója az amerikai Forbes magazin internetes kiadásában megjelent cikkében egy komoly témára hívja fel a figyelmet, mely egyre nagyobb globális figyelmet kap, ez pedig az élelmiszerbiztonság. A szakember szerint szembe kell nézni a változó éghajlattal, a kártevőkkel, a vízre és a talajra nehezedő nyomással, amely egyaránt korlátozza képességünket abban, hogy elegendő mennyiségű élelmiszert állítsunk elő. Megállapításai bár újszerűek, egyben vitathatóak is. Kérdés, hogy a kezdeti sikerek után hogyan fogadják majd szélesebb körben például a tömegesen előállított, növényi alapú, nem természetes húsból készült készítményeket?
Vágólapra másolva!

John Cumbers, a szintetikus biológiával foglalkozó innovátorokat, befektetőket, mérnököket és a témáról gondolkodókat tömörítő vezető közösség, a SynBioBeta alapítója és vezetője szerint a szintetikus biológia megfelelő módszereket kínál a biztonságos és tápláló élelmiszerek fenntartható előállításához és szállításához a becslések szerint 9 milliárd ember számára. Vélhetően 2050-re már ennyien élünk majd a Földön

Az amerikai Forbes magazin internetes kiadásában megjelent cikkében le is ír néhány módszert, amellyel ez elérhető lehetne.

A szintetikus biológia megszakíthatja a fosszilis üzemanyagoktól való függőségünket a mezőgazdaságban. Egy átlagos nyugati ember napi 7,5 liter gázolajat fogyaszt. Egy négy fős család évente több mint 10 ezer liter olajat fogyaszt el. Hogy ez hogyan lehetséges? A válasz az, hogy

a tányérra kerülő ételeik zömét nagy mennyiségű fosszilis üzemanyag felhasználásával termesztették, gyártották, szállították, dolgozták fel, hűtötték és tárolták.

Az egyik módja annak, hogy a szintetikus biológiával foglalkozó vállalatok megváltoztassák ezt a helyzetet, az önsegítő növények létrehozása és szaporítása. Az ammóniát például, amely a szintetikus nitrogén műtrágya alapja, egy komplex és energiaigényes eljárással állítják elő, az úgynevezett Haber-Bosch folyamattal. Az olyan vállalatok, mint a Joyn Bio és a Pivot Bio, olyan növényeket hoznak létre, amelyek képesek a nitrogénnek biológiai úton történő rögzítésére a gyökereikben és a gyökereken élő mikroorganizmusok segítségével. Például a Pivot Bio első generációs mikrobiális termékét a barázdákba permetezve a kukorica ültetésekor, a talajban lévő mikrobák odatapadnak a gyökerekhez és nitrogént termelnek a kukorica növekedésének elősegítésére.

Ha lehetővé válik, hogy a növények magukat táplálják a nitrogénnel, akkor csökken a növények termesztéséhez szükséges ipari nitrogén mennyisége. Ez csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását és a vízszennyezést.

Az Amazon-medencét, amelyet a Föld tüdejének is hívnak, a tehenek legeltetése és fehérjetermelés céljából irtják ki.

Az állatok, a kutatók szerint, a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 15 százalékáért felelősek, mely tovább gerjeszti az éghajlatváltozást.

A kérdés persze az, hogy az emberiség készen áll-e az állattartási alternatívákra. Ha az egyre terjedő növényi eredetű húst nézzük, akkor a válasz John Cumbers szerint egy hangos IGEN! A növényi alapú hamburgert gyártó cég, a Beyond Meat idén 500 százalékkal növekedett. De más hús nélküli burgertermékeket is bevezettek olyan cégek, mint a ConAgra, a Hormel, a Kellogg's, a Nestlé és a Tyson Foods.

A hús nélküli alternatívák iránti kereslet annyira nagy, hogy a Target boltokban az Egyesült Államokban most már egy külön folyosó található, amelyet növényi alapú fehérjének neveznek.

Míg ezeknek a vállalatoknak a fehérjeforrásai növényi alapúak, a szintetikus biológiával működő élelmiszeripari vállalatok gyorsan elkészítik a húsalapú alternatívákat is. Ide tartoznak az Aleph Farms, a Finless Foods, a Memphis Meats és a Shiok Meats. A hús laboratóriumi termesztésével csökkentik a csirke, marha, bárány és lazac termesztéséből származó karbonlábnyomot.

Vajon készen áll-e tömegesen az emberiség például a húsmentes húsokra vagy a tejmentes tejekre a bolygó ökológiájának megvédése érdekében? Forrás: NASA Langley Research Center

Az élelmiszerek géntechnológiája hozzájárulhat a terméshozam növeléséhez az élettartam és a túlélés növelésével. A CRISPR génszerkesztő technológia emellett tápanyagképesebbé és átjárhatatlanná teheti a növényeket az aszály és a kártevők számára. Ez akkor lehet fontos, ha az időjárási viszonyok szélsőségesebbé válnak, amint azt az éghajlatváltozás miatt már előre is jelzik.

A szakértők azt jósolják, hogy öt-tíz év alatt sok CRISPR által készített élelmiszer lesz elérhető a helyi szupermarketekben.

Ez alapján nem nehéz elképzelni a városi gazdaságokat sem, melyek egyébként már működnek például Tokióban vagy a háztetőkön Brooklynban. A CRISPR technológia alkalmazásával valószínűleg növekedni fog a helyi élelmiszer-előállítás.

Miközben a népesség növekedésével nézünk szembe és szembesülünk az éghajlatváltozás kihívásaival, a szintetikus biológia hozzájárul a mezőgazdaság fenntarthatóságának és hozamának növeléséhez.

Ezenkívül a helyi termelés révén a szintetikus biológia biztosítja az ellátást. Például édesítőszerként az Amyris elő tudja készíteni a Steb növényből származó Reb M molekulát. Az ehhez szükséges enzimet elő tudja állítani a Codexis a Codexvolver technológiájával. A természetes vaníliát előállítja az Evolva az élesztő fermentációs folyamatával. Akinek terpénekre van szüksége az elkészített étel aromájának fokozására, annak a magyarországi beruházást épp most bejelentett Conagen készítheti el ezeket.

A szintetikus biológia tehát már most is elérhető. Pedig még csak most indult útjára. Mivel a szintetikus biológia több választ is kínál az élelmiszer-ellátás biztosítására, hamarosan laborban termesztett steak-eket grillezhetünk, mellé akár gabonamentes hamburger zsemlét fogyasztva, melyeket néhány háztömbnyire szereztünk be a lakókörnyezetünkben.

Mint látható, John Cumbers véleménycikke noha bátor kijelentéseket tesz, de jelenleg még nagy kérdés, hogy az emberiség készen áll-e egy ilyen fordulatra 2050-ig azért, hogy ezzel segítsen a bolygó fennmaradásában?

Forrás: Forbes