Tovább javult a fizetési fegyelem Magyarországon

Bankjegyek

Az EOS Csoport 3600 vállalat részvételével zajlott kutatása idén is összegezte az európai és a magyarországi fizetési szokásokat olyan válaszadók körében, akik a követeléskezelés területén döntéshozónak számítanak. Ebből az látszik, hogy idén is javult a fizetési fegyelem. Magyarországon olyan törvényt szeretne a szakma, amely az ügyfelek jogait és kötelezettségeit is tartalmazná - hangzott el a követeléskezelő sajtótájékoztatóján.

Az időben kifizetett számlák aránya Európában és Magyarországon is egy-egy százalékkal javult, jelenleg Európában 81 százalék, míg hazánkban 78 százalék ez az arány.

A javulás annak ellenére történt, hogy európai szinten a vállalatok csökkentették a fizetési határidőket az elmúlt öt évben 37-ről 33 napra, míg Magyarországon 37 nap maradt változatlanul.

Közelebbi régiónkról szólva, a késve fizetés aránya a fennmaradó 19 (Kelet-Európa), illetve 22 (Magyarország) százalékból 18-18 százalék, mindkét érték egy százalékot javult tavalyhoz képest, vagyis 3-4 százalékot tesz ki a nemfizetési arány. A felmérés szerint a fizetési szokások javulására Magyarországon a megkérdezettek 24 százaléka számít, Kelet-Európában ennél kevésbé optimisták, ott 22 százalék válaszolt így. Ugyanakkor Kelet-Európában és Magyarországon is a válaszadók 15-15 százaléka számít romlásra. A többség viszont nem vár nagy mértékű változást.

A késedelmesen kifizetett számlák a határidő lejárta után átlagosan 22 nappal kerülnek kifizetésre a régióban, de mindez 18 nap Magyarországon.

Tehát ha késve is, de hamarabb fizetünk, mint a környező országokban élők.

Az üzleti ügyfelek körében a leggyakoribb késedelmes fizetési okok között a körbetartozást (53 százalék), a beszállítói hitelek használatát (51 százalék) és a csődöt (48 százalék) említették leggyakrabban a megkérdezett vállalati vezetők. A lakosság körében az átmeneti pénzügyi problémák (68 százalék) és a tartós fizetésképtelenség (53 százalék) szerepel a leggyakoribb említés a késve fizetés okai mögött.

Lakossági és vállalati üzletágban a késedelmes fizetés következményeiként 52 százalékban említették a profitkiesést, 41 százalékban a pénzforgalmi gondokat, a 42 százalékban a kamatköltségek növekedését. A fizetési késedelmek és nemfizetések következményeiként hozott intézkedések között 27 százalékban állnak el a befektetésektől, 23 százalékban elbocsátják a munkaerőt és 31 százalékban említettek áremelést. Összességében 19 százaléknyi válaszadó jelezte, hogy a késedelmes fizetés veszélyezteti a cége jövőjét.

Az európai cégek 42 százalékos arányban vesznek igénybe külső partnert a tartozások behajtásához, ez az arány tavaly 37 százalék volt. Magyarországon ez az arány sokkal magasabb, 51 százalékos (tavaly 48 százalékos volt). Ezt a különbséget leginkább azzal lehet magyarázni, hogy már kialakultak a belső folyamatok az érett és erős követeléskezelői piachoz, így az megfelelő alternatívát nyújt. Európa nyugati felében más a szociális háttér, és a pénzügyi kultúra, a cégek inkább maguk hajtják be a kintlévőségeket.

A kutatásban kitértek arra is, hogy hogyan vélekednek a döntéshozók a mesterséges intelligencia terjedéséről. Míg Európában 47 százalékban, addig Magyarországon 54 százalékban félnek attól a követeléskezelési iparágban, hogy elveszíthetik az állásaikat. Ugyanakkor 36-36 százalékban említették, hogy a mesterséges intelligencia szerepe túlértékelt. 19 százalék Európában és 16 százalék Magyarországon így is el tudja képzelni, hogy teljes mértékben a mesterséges intelligenciára támaszkodjon.

A kutatásban érintették a digitalizáció szerepét is.

Minden négy magyar vállalatból jelenleg csupán egy kínál fel digitális fizetési módot (28 százalék),

ami lehet online átutalás, harmadik fél útján történő rendezés, e-pénztárca, mobilfizetést kínáló applikáció, szolgáltatókon keresztüli fizetés. Ez az arány várhatóan emelkedni fog a jövőben, hiszen az önkiszolgáló alkalmazások egyre nagyobb teret hódítanak a fizetésekben. A digitalizáció terén 57 százalékban nyilatkoztak a cégek úgy, hogy annak mértékét a vállalatuknál magasnak vagy nagyon magasnak tartják, 50 százalékban nyilatkoztak arról, hogy a folyamat nagyrészt vagy teljesen digitalizált, ide értve az SMS-t is. A cégek 29 százaléka kutatási-fejlesztési tevékenységbe fekteti a követeléskezelésből származó bevételeit, amely egyébként egy átlagos vállalatnál 8 százalékos mértékű, vagyis ekkora bevételhányad érkezik követeléskezelő partnerektől.

A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a követeléskezelői jövő legnagyobb kihívása a digitalizáció, amit az egyre terjedő mobilapplikációk, a videóazonosítás, illetve a saját önkiszolgáló alkalmazások jellemeznek majd.

Javult a hazai fizetési morál az elmúlt egy évben Forrás: MTI/Faludi Imre

Az Origo kérdésére Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a fizetési határidők csökkenése és ennek ellenére a késedelmes fizetések javulása egy folyamatos változás eredménye, mely a konjunktúraciklusokhoz kötődik, és leginkább apró mozgásokkal követi le a gazdaság állapotváltozásait, legfőképpen a munkanélküliséggel és az átlagjövedelem változásával összefüggésben. A cégek fizetési határidő növelési döntéseikben az játszik szerepet, hogy ha nehezebb időszakokban finanszírozza a vevőit a hosszabb fizetési ciklusokkal, akkor valószínűleg jobban megmarad a vevője és további vagy ismétlődő rendelésekre számíthat.

A sajtótájékoztatón szó esett a követeléskezelés szabályozásának várható változásairól is. Thummerer Péter, aki egyben a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke is, elmondta, hogy a követeléskezelők zömét tömörítő szakmai szervezet nagyon jó szakmai kapcsolatokat épített ki a szakmával és az állami szervezetekkel egyaránt. Fő céljuk, hogy a követeléskezelést, melyet ma több törvény érint, egyetlen ágazati törvénnyel szabályozza a jogalkotó.

Ebben egyforma arányban szerepelhetnének a követeléskezelők és az ügyfelek jogai és kötelezettségei.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiadott ugyan egy ajánlást a követeléskezelésre, mely 2019. május 1-jétől hatályos, a jegybank ugyanakkor hatáskörében nem felügyelheti az adósokat. A szakember várakozásai szerint 2-3 éven belül megszülethet az ágazati törvény, mely szabályozhatja, hogy az adósoknak milyen adatfrissítéseket, adatkezeléseket, kapcsolattartást kell végrehajtaniuk a követeléskezelő cégekkel kapcsolatos együttműködésük során.

Az EOS Faktor a törvény remélt megszületéséig is a fokozatosság elvét követi a kintlévőségek kezelésében, amit egyébként az MNB is ajánl. Ez egy sokkal jobb megoldás, mint a végrehajtás, hiszen 2010 óta az ingatlanpiac erősen emelkedik, és a növekvő árak segítik azt, hogy a követelés fedezetéül szolgáló ingatlanokra vevőt találjanak, akár az adóssal közösen, illetve hogy a maradék tartozásról megállapodjanak. Ahogy Lencsés Tamás, az EOS Magyarország ügyvezető igazgatója fogalmazott, nincs eladhatatlan ingatlan, hiszen minden ingatlannak van egy értéke, ez azonban függ a fizetőképes kereslettől, így csak idő kérdése az értékesítés.

A szakember szólt arról is, hogy egyes esetekben, például egy sikertelen ingatlanárverés után a követeléskezelő cég például felújítás érdekében fektethet be pénzt az ingatlanba, ha hisz annak eladásában, de a befektetés után a gyors értékesítésben érdekelt.

Lencsés Tamás beszélt az UniCredit Bankkal megkötött megállapodásukról is, mely egy úttörő megoldás a hazai piacon. A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság után a szabályozás arra kényszerítette a bankokat, hogy a behajthatatlan adósságok fedezete ne a könyveikben szerepeljen, így 2015-től a bankok elkezdték csomagokban árusítani a jelzálogfedezetes követelésállományaikat. Az EOS is vásárolt ebből a lejárt állományból. Az ingatlanok piaci áremelkedése, a gazdaság jó teljesítménye, az alacsony munkanélküliség, a több elkölthető jövedelem mind-mind abba az irányba hat, hogy hosszabb kifutási időt érdemes hagyni ezeknek a kezelésére, ami egy követeléskezelő profiljához jobban illik, a bank pedig az alaptevékenységre fókuszálhat.

Az új keretmegállapodás lényege, hogy negyedévente cserélnek adatokat egy 3 éves együttműködés keretében, ami a jelzáloghitelezésben egy új megoldás,

sőt hisznek abban, hogy ez más hitelintézeteknél is működhet. Az EOS-nál azonban nem számolnak a 2008-as válsághoz hasonló volumenű hitelállománnyal, hiszen ennek újratermelődéséhez recessziónak kéne jönnie. Az új együttműködés lényege, hogy egy egyszeri egyeztetés az együttműködés elején nagy mértékben tehermentesíti a szervezeteket a további egyeztetésektől a három év során, amire eddig minden követelésállomány megvásárlása előtt szükség volt.