A patrióta gazdaságpolitikák a világon mindenütt azonos elven működnek

A gazdasági egyensúly megteremtését követően annak megtartása a következő évek fontos feladata – emelte ki Creating Balance - The Mission of Economic Policy című, magyarul 2017-ben azonos címmel (Egyensúlyteremtés - A gazdaságpolitika missziója) megjelent könyvének Századvégbeli bemutatóján György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. A közgazdász az esemény alkalmából interjút adott az Origónak.

György Lászlót - aki Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója című könyvének két esztendővel ezelőtti megjelenésekor még a Századvég vezető közgazdásza volt – az angol nyelvű verzió bemutatója kapcsán mindenekelőtt arról kérdeztük, milyen visszhangja volt a magyar kiadásnak?

- A fogadtatást illetően, mivel a hazai közgazdász-társadalomban még mindig inkább a nemzetközi érdekcsoportoknak kedvező, neoliberális szellemiség az irányadó, nem vártam osztatlan lelkesedést. Ami meglepett, hogy részükről a könyvet nem vita, inkább hallgatás kísérte. Azóta azonban a korábbi kritikusok tollából számos olyan cikk látott napvilágot, amely – persze a forrás idézése nélkül – fogalmiságában, témaválasztásában átemelte a könyvben megfogalmazottakat, köztük a kritikus infrastruktúra magyar kézben tartásának fontosságát, a közfoglalkoztatás eredményességét vagy a költségvetési fegyelem szükségességét - vagyis a célt elértük. Távolabbról nézve, a könyv magyar változata azért született, hogy keretbe foglalja az elmúlt 40 év hazai gazdaságpolitikai intézkedéseit.

Küldetése, hogy a szakértőknek és érdeklődőknek egyaránt segítsen eligazodni az intézkedéseket megalapozó szemléletbeli különbségek között, illetve bemutassa, hogy a hazai intézkedések a világban nem példa nélkül valók.

Üzenete, hogy a magyar gazdaságpolitika 2010 óta végre olyan, ahogyan azt a magyarok elvárják tőle: pragmatikus, praktikus és patrióta.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Forrás: Adam Szalai

- Miért látta időszerűnek az angol fordítás megjelentetését?

- Azóta újabb két év telt el, és immár államtitkári minőségben, diplomatákkal, külföldi vállalatvezetőkkel beszélgetve azt tapasztaltam, gyakran értetlenség övezi a magyar kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit. Nyugaton még mindig nem értik, kétkedéssel fogadják, esetleg támadják hazánk gazdaságstratégiai és külgazdasági szemléletben történt irányváltását. A könyv a nyugat-európai, fejlett országok közgazdászainak nyelvén ír arról, hogy a Magyarországgal szembeni vádak inkább ideológiai, semmint szakmai alapúak, illetve a külföldi érdekcsoportok szempontjait tükrözik.

Forrás: Adam Szalai

Az egyes fejezetekben éppen ezért azt veszem sorra, hogy

bármerre nézünk a világban, a nemzet szolgálatában álló gazdaságpolitikák azonos elvek mentén működnek.

A mára sikeres nemzetek, mint az Egyesült Államok, Franciaország, Németország vagy akár Szingapúr már több mint 100 éve követik azt a receptet, amit mi Magyarországon csak 2010-től kezdődően tettünk magunkévá. Nevezetesen, hogy a tudás és a munka érték, a nemzeti tulajdon magyar kézben van a legjobb helyen, elzárkózás helyett együttműködnünk kell a hazánkat választó multinacionális vállalatokkal és tanulnunk tőlük, továbbá a kormányzat legfontosabb feladata a lakosság életminőségének fenntartható növeléséhez való hozzájárulás.

Forrás: Adam Szalai

- A kötet angol nyelvű verziója mindezeken kívül új feladatokat is megfogalmaz a magyar gazdaságpolitika számára.

- Valóban, az új kiadás nem egyszerű tükörfordítás, hanem tartalmaz egy új fejezetet is, így azoknak is ajánlom, akik a magyar változatot már olvasták. Az utószó címe A jövő hét pillére, amely legfontosabb feladatainkat fogalmazza meg. Hiszen mindamellett, hogy a gazdaságpolitika törekszik megértetni magát a külföldi szereplőkkel és a magyar szakértőkkel egyaránt, legfontosabb feladata az állampolgárok érdekében történő fellépés, amely konkrét intézkedések végrehajtásán keresztül, például a hulladék anyagában történő újrahasznosításán, a széndioxid-kibocsátás csökkentésén, az úthálózat fejlesztésén vagy éppen a szakképzési rendszerünk hatékonyabbá tételén keresztül lehetséges.

A gazdaságpolitika küldetése

György László a Creating Balance - The Mission of Economic Policy című, magyarul 2017-ben azonos címmel (Egyensúlyteremtés - A gazdaságpolitika missziója) megjelent kötetének ismertetésekor sürgette a pénzügyi sebezhetőség további csökkentését, és a helyes válaszok megtalálását a globális kihívásokra. Utóbbiak közül a könyvbemutatón kiemelte a technológiai változásokat, hangsúlyozva, hogy ezek jelentőségét a kormány az ITM felállításával is elismerte.
Magyarországnak - mint fogalmazott - a hagyományos nyugati kapcsolatai mellett összeköttetéseket kell kiépítenie a világ déli és keleti felének államaival, és saját érdekében nem zárkózhat el a világ termelésének 80 százalékát adó multinacionális cégektől sem.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a 2010 utáni, unortodoxnak nevezett gyakorlatias, patrióta magyar gazdaságpolitikát sokan kifogásolták, ám az utóbbi 3 évben a korábbi kritikusok ajánlásai, az egyensúlyteremtés, az adócsökkentés, a foglalkoztatás ösztönzése a magyar intézkedésekhez hasonlóak. Példaként említette a válság idején szintén csődközelbe jutott Görögországot, amely a Nemzetközi Valutaalap iránymutatását követte, ám a szervezet ajánlásai azóta szintén megváltoztak, eltávolodva a korábbi válságkezelési tanácsoktól.