Nem változott a jegybanki alapkamat és a kamatfolyosó sem

MNB, Magyar Nemzeti Bank
Budapest, 2011. május 10. A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten. MTI Fotó: Manek Attila
Vágólapra másolva!
A Monetáris Tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatdöntő ülést követően.
Vágólapra másolva!

A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,9 százalékon áll.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten Forrás: MTI/Manek Attila

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Elemzők szerint

a monetáris kondíciók nagyon lassan, fokozatosan szigorodhatnak csak a következő időszakban,

a beérkező új makrogazdasági adatoktól függően, kamatemelés leghamarabb 2020 második felében képzelhető el.

Még várat magára az emelés

A várakozásoknak megfelelően az MNB Monetáris Tanácsa 0,90 százalékon tartotta az alapkamatot, valamint -0,05 százalékon az egynapos betéti kamatot, míg az egynapos hitelkamat 0,90 százalék maradt. A Monetáris Tanács a márciusi ülésén elkezdte a monetáris kondíciók normalizálását az egynapos betéti kamat emelésével és a likviditásnövelő devizaswap állomány szűkítésével, mivel az adószűrt maginfláció elérte a 3 százalékot. Az adószűrt maginfláció augusztusban 3,2 százalék maradt, az infláció pedig 3,1 százalékra mérséklődött, így érdemben enyhült az inflációs nyomás az előző hónapokhoz képest. Az infláció a következő hónapokban tovább csökkenhet döntően az üzemanyagárak alakulása miatt, míg

az év második felében az igen alacsony importált infláció hatására enyhülhetnek az inflációs alapmutatók is, ami már az előző két hónapban is megfigyelhető volt.

A Monetáris Tanács a továbbiakban a negyedéves inflációs jelentés megjelenésével egyidejűleg hoz további döntést a normalizálás folytatásáról - írja a döntést követő első értékelésében Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A monetáris kondíciók normalizálása azonban feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába, mind az EKB, mind a Fed csökkentette a kamatokat, illetve az EKB a kifejezetten gyenge euró-övezeti növekedési kilátások miatt bejelentette az eszközvásárlási program újraindítását, valamint a célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO-III). Így várhatóan a hazai monetáris kondíciók szinten tartása, majd fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését - írja az elemző.

A vezető jegybankok várható lazításai miatt, valamint a jövő év második felében a 3 százalékos inflációs céltól elmaradó infláció miatt jövőre nem várunk szigorítást, így legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítunk - tette hozzá Suppan Gergely.