Az USA gátat szabhat az uránimportnak

--FILE--Cooling towers are pictured at a coal-fired power plant in Huaian city, east China's Jiangsu province, 20 June 2016. China stands to waste Rmb900bn ($134.6bn) of capital expenditure on power plants that have been given the green light despite adding to overcapacity, Greenpeace warned in its latest report tracking the country's coal-fired plants. An economic slowdown combined with intensive investment in coal, hydro wind and solar power capacity in the past few years has depressed utilisation rates in China, especially for coal-fired power plants and wind farms. New targets for renewable energy and nuclear power as well as plans for further development of large coal deposits in the north and north-west mean that power generators face even greater competition in the future. According to Greenpeace, the environmental activists, plants either approved or already under construction suggest an additional coal-fired power plant per week will come on stream for at least the next four years.

Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium azt javasolta a Fehér Háznak, hogy védje meg a hazai urántermelést, miután kiderült, az Egyesült Államok túl nagy mértékben támaszkodik külföldi uránimportra, ami nemzetbiztonsági kockázatokat jelent. A várakozások szerint hamarosan kvótával támogathatják az USA-ban a hazai bányacégeket, azonban az érdekkonfliktusok is kezdenek élesedni az iparági szereplők között.

A Kereskedelmi Minisztérium friss javaslata szerint az amerikai atomerőműveknek minimum 5 százaléknyi uránt amerikai bányákból kellene beszerezniük – írja a Bloomberg meg nem nevezett források alapján. A jelenleg még megfontolás alatt álló tervezet szerint pedig akár kvóták is jöhetnek az amerikai uránfelhasználásban.

Mindez pedig hatalmas segítség lenne a kisebb bányacégek számára, amelyek egy ideje lobbiznak a Kereskedelmi Minisztériumnál az ügyben.

A döntés azonban a másik oldalról megnövelné az atomreaktorok üzemeltetőinek költségeit, akik már így is küszködnek a versenyben az olcsóbb energiaforrásokkal – például a földgázzal és a megújulókkal.

Nem meglepő tehát, hogy a mostani hírre emelkedésnek indultak az atomenergiához köthető amerikai vállalatok részvényei. Az Uranium Energy Corp. papírja 3,9, míg az Energy Fuels részvénye 3,5 százalékot erősödött.

A Fehér Ház kvótával támogathatja a hazai urántermelést Forrás: AFP/Brendan Smialowski

A Kereskedelmi Minisztérium egyébként áprilisban adta át a Fehér Háznak azt a bizalmas jelentést, amelyben jelezték,

az uránimport nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az Egyesült Államok számára

– mondták a Bloombergnek nyilatkozó források. Noha egyelőre nem világos, mi fog történni az ügyben, a névtelen források véleménye eltér egymástól. Volt, aki szerint a Fehér Ház akcióba léphet, de volt olyan is, aki szerint lehet, hogy semmi nem fog történni. Emellett az sem kizárt, hogy az amerikai kormány limitálja az uránimportot egyes országokból.

Korábban egyébként két hazai urántermelő vállalat is azt kérte a Trump kormánytól, hogy vezessen be 25 százalékos hazai piaci kvótát nyersanyagra, éppen az importban rejlő nemzetbiztonsági kockázatok miatt.

Egy 25 százalékos kvóta azonban súlyosan érintené az erőművek fenntartóit, vagyis az elemzők szerint egy ennél kisebb arányú kvótával lehetne kompromisszumot elérni a szereplők között.

Egyes számítások szerint egyébként a 25 százalékos kvóta nagyjából évi 800 millió dolláros költséget jelentene az erőműveknek.

Jelenleg az atomenergia ipar a felhasznált urán szinte egészét olyan országokból szerzi be, mint Ausztrália, Kanada, Kazahsztán és Oroszország. Az amerikai uránszektor tavaly durván 700 000 fontnyi nyersanyagot termelt. Egy 5 százalékos kvóta mennyiségben 2-2,5 millió fontnak felelne meg.