Már nem Hongkongé a világ legdrágább ingatlanpiaca

Night view of skyscrapers and high-rise buildings in Futian district, Shenzhen city, south China's Guangdong province.

Évekig tartó folyamatos árszínvonal emelkedés után, a legutolsó adatok szerint a kínai Sencsen városa maga mögé utasította Hongkongot a világ legdrágább ingatlanpiacainak listáján. A kínai Szilícium-völgy egyik legfontosabb településéről azt pletykálják, hogy az árak elszabadulása végső soron illeszkedik Peking mestertervébe: az Asia Times szerint ugyanis Kína Hongkong helyett Sencsent tenné meg a régió központjává, olyan metropolisszá fejlesztve azt, hogy jelentősége csak San Franciscóval és Tokióval lenne összemérhető.

Az augusztusi statisztikai adatok szerint Sencsenben a legnehezebb saját lakáshoz jutni, legalábbis az éves átlagos háztartási jövedelem és az ingatlanárak emelkedésének viszonylatában. Ez a statisztikai adatok alapján azt jelenti, hogy egy párnak közel 30 éven át félre kellene tennie munkából szerzett jövedelmét és megélhetését más forrásból kellene biztosítania ahhoz, hogy egyáltalán elgondolkodhassanak egy kisebb lakás megszerzésén a most 18 milliós városban.

Sencseni látkép Forrás: AFP/ Imaginechina/Liang Xiashun

A világ legdrágább lakáspiaca cím várományosa

Bár az egyes statisztikák és mutatók számítása mögötti eltérő módszertanból fakadóan ettől lehetnek eltérések, egy sencseni lap a napokban már ki is jelentette, hogy a város minden bizonnyal kiütötte Hongkongot a világ legkevésbé megfizethető otthonainak nyergéből. Annak ellenére, hogy a városban az egy főre jutó jövedelem még mindig kevesebb, mint Hongkongban.

S hogy mennyibe is kerülnek a lakások Sencsenben, a szédületes ütemben fejlődő techonlógiai központban?

A 2018-as adatok jó viszonyítást adnak a jelenre is: azok szerint egy négyzetméter ára 64.387 jüan, azaz mintegy 2,7 millió forint.

Biztosra vehető az is, hogy az emelkedésnek még nincs vége, mert a városban most is jelentős fejlesztések zajlanak. Sencsen az 1970-es évek végén fokozatosan egyre nyitottabb és egyre nagyobb gazdasági teljesítményt produkáló várossá vált, köszönhetően a Teng Hsziao-ping korábbi reformkommunista vezető törekvéseinek. Az akkor megindult fejlődés később is folytatódott, és a mostani pekingi vezetés alatt, még hangsúlyosabbá vált Sencsen pozíciójának megerősítése.

2018-ra a város ázsiai viszonylatban is a legmagasabb GDP-t előállító települések közé tartozott, 2,4 ezer millárd jüanos, azaz mintegy 96 ezer milliárd forintos gazdasági teljesítménnyel.

Egy toronyházra épített templom dél-kínai Kuangtung tartomány Sencsen városában Forrás: AFP

Ez az összeg rengeteg kisebb ország bruttó nemzeti össztermékénél nagyobb, valamint azt is jelentette, hogy ha hajszálnyira is, de Sencsennek tavaly sikerült elhúznia Hongkong mellett. Ez volt az első alkalom, hogy a technológiai központ nagyobb gazdasági teljesítményt mutatott fel, mint Hongkong.

Ráadásul Sencsenben annyiban kedvezőbbek a lakásviszonyok, hogy a helyi hatóságok igyekeznek élhetőbb otthonokat építeni az odaköltöző friss diplomásoknak éppúgy, mint a tőzsgyökeres családoknak. Persze felhőkarcolók és több ezer lakást számláló óriási tömbházak ott is szép számmal akadnak, de a város vezetése igyekszik elkerülni a hongkongi piacot jellemző "doboz-szindrómát", azaz azt, hogy sűrűn épített, rendkívül kisméretű, klausztrofóbb lakásokba ("dobozokba", "lyukakba") zsúfolja be az ott élőket. Egy ilyen lakásra ott egyébként átlagosan így is hat évet kell várni. Az is igaz ugyanakkor, hogy ahogy Hongkong, úgy lassan Sencsen is eléri a beépíthető területei maximumát.

Itt is szaporodnak az égbe nyúló toronyházak Forrás: CTBUH

Lassuló piacról szólnak az adatok

Sencsen városánál szélesebb spektrumra tekintve, vannak jelei annak, hogy a kínai lakáspiac, ha nem is gyengül, de valamennyire veszített évek óta tartó lendületéből. Tavaly október óta a legalacsonyabb szintre lassult az új lakások árának emelkedése augusztusban éves szinten.

A kínai statisztikai hivatal (NBS) azt közölte, hogy a hetven legnagyobb városban az új lakások átlagára 8,8 százalékkal nőtt augusztusban a júliusi 9,7 százalékos emelkedés után éves szinten.
Havi összevetésben a lakásárak emelkedése 0,3 százalék volt, ugyanúgy mint júliusban.

Kínában augusztusban már 52. hónapja drágultak az új lakások annak ellenére, hogy az ország gazdasági növekedése lassul, és a kormány több intézkedést hozott annak érdekében, hogy visszafogja az ágazat bővülését.

Augusztusban a vizsgált 70 városból 55-ben jegyeztek fel drágulást, egy hónappal korábban a szám 60 volt.

Elemzők az idei évre átlagosan 6 százalékos lakásár-emelkedéssel számolnak a tavalyi 9,7 százalékos drágulás után.