Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Budapesti Metropolitan Egyetem negyedszer készítette el METU Index nevű kutatását, melynek keretében közel 300 egyetemi hallgatót kérdeztek meg munkavállalási és vállalkozási terveikről. Idén azt vizsgálták, az Y- és Z-generációs hallgatók hogyan tervezik karrierjüket – alkalmazottként vagy vállalkozóként, illetve itthon vagy külföldön.
Tíz diákból kilenc már most legalább 20 órát dolgozik egyetem mellett, a kitöltők 46 százaléka pedig heti 36 órát vagy ennél is többet vállal.
A válaszadók 36 százaléka arra számít, hogy 5 éven belül kétszer vált munkahelyet, 27 százalékuk legfeljebb egyszer váltana, 23 százalékuk pedig szívesen maradna az első munkahelyén. Az egyetemisták pályaválasztásakor a legmotiválóbb erő az önmegvalósítás (59 százalék), illetve a magas kereseti lehetőség (29 százalék).
A munkaerőpiaci elhelyezkedés szempontjából a diákok a jó kommunikációs készséget, a nyelvtudást, a motiváltságot, az önállóságot és a szorgalmat tartják a legfontosabbnak. A versenyképes tudás megszerzését leginkább a munkahelytől várják (28 százalék), de hasonló hangsúlyt kap az egyetem és az önképzés, azaz az ismeretek saját erőből történő elsajátítása is (23-23 százalék).
A többség (78 százalék) szívesen vállalkozna, elsősorban az önmegvalósítás és saját képességeik kipróbálása miatt (48 százalék), illetve azért, mert van egy saját ötletük, amiben hisznek, és szeretnék erre alapozni leendő cégüket (17 százalék).
Vannak olyanok is – a válaszadók 16 százaléka –, akik egyszerűen csak nem szeretnének alkalmazottként dolgozni. A válaszadóknak ugyanakkor csak közel egyharmada látja magát saját vállalkozása vezetőjeként 10 év múlva, a legtöbben alkalmazottként, illetve közép- vagy felsővezetőként képzelik el karrierjüket. A többség úgy véli, ha vállalkozásba kezdene, az legkésőbb 4 év alatt sikeressé válna.
Akik nem tervezik vállalkozás alapítását, azok főként a munkavállalóként elérhető stabil fizetés (29 százalék) és a kisebb felelősség (26 százalék) miatt válaszoltak így. Minden negyedik válaszadó először inkább tapasztalatot gyűjtene és csak utána indítana saját vállalkozást.
A legtöbb válaszadó szívesen költözne külföldre, az egyetem után (43 százalék), vagy akár már tanulmányai alatt is (15 százalék),
37 százalékuk pedig egyáltalán nem vállalkozna ilyesmire. A külföldre készülők jelentős része (28 százalék) mindenképpen hosszabb távban gondolkozik. A válaszadók egyötöde csak a tanulmányai alatt vagy legfeljebb pár évig tervez külföldön tartózkodni, 15 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy vissza se térne. A diákok 5 százaléka már élt külföldön, a többség a honvágy és család miatt tért haza.
A legtöbben önállóan, a nulláról indulva építenék fel kinti életüket – 64 százalékuk önerőből, saját pénzből oldaná meg a lakhatását. A válaszadók kisebb hányada barátokhoz vagy rokonokhoz tudna költözni (12 százalék), esetleg ösztöndíjból (7 százalék) vagy munkáltatói támogatásból (16 százalék) rendezkedne be kint. A külföldi tartózkodás esetén fontos, hogy valakihez tudjanak fordulni, ha anyagiakban vagy bármiben segítségre szorulnának. A legtöbben a kint lévő barátokat keresnék fel ilyen esetben (33 százalék), de többen említették az itthoniakat (24 százalék), illetve a helyieket (20 százalék) és a kint élő magyarokat is (15 százalék).
Forrás: Metropolitan.hu
