Júliusban kilőtt az építőipari termelés

Japánban is munkaerő hiánnyal küzd az építőipar

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint júliusban az építőipari termelés 32,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építése 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz viszonyítva az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 9,6 százalékkal emelkedett. 


A magas és a mélyépítési termelés volumenének éves növekedése júliusban meghaladta az előző két hónapra vonatkozó mutatót. Az épületeknél a lakó, a kulturális és az ipari épületek építése, az egyéb építményeknél út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - tette hozzá a jelentés.

Folyó áron számolva az építőipar júliusi termelési értéke megközelítette a 404 milliárd forintot, éves összevetésben 45,8 százalékkal emelkedett, amiből 11 százalékos áremelkedés adódik.

Az épületek és a mélyépítési munkák között kiegyensúlyozottan, 48,2:51,8 arányban oszlott meg a termelés.

Japánban is munkaerő-hiánnyal küzd az építőipar Forrás: Pixabay

Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 23,5 százalékkal, az egyéb építmények építésében 38,0 százalékkal, a speciális szaképítésben 36,5 százalékkal nőtt júliusban.
A júliusban megkötött új szerződések volumene 25,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az épületek építésére kötött új szerződések volumene 12,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 40,5 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júliusban.

Az építőipari vállalkozások július végi teljes szerződésállománya 10,2 százalékkal csökkent a tavaly július végihez képest, de így is meghaladja a 2236 milliárd forintot. A magasépítési szerződések volumene 48,9 százalékkal nőtt, a mélyépítési megbízások 23,3 százalékkal csökkentek.

Az év első hét hónapjában az építőipari termelés 34,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A magasépítésben 33,2 százalékkal, a mélyépítésben 37,2 százalékkal nőtt a termelés.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és a szakemberhiány itt is komolyan fékezheti átmenetileg a kibocsátást. 2019-ben 30 százalék körüli növekedésre számítanak az iparágban az előző évek dinamikus növekedése után is, így továbbra is kiemelkedő mértékben járulhat hozzá a GDP-hez a relatíve kis súlyú szektor.