Ettől lesz sikeres egy cég tőzsdei bevezetése

Google Posts Large Profits web website 51188220 @nogins
(FILES) Dated 19 August 2004 file photo shows a pedestrian passes a sign marking Google being traded on the NASDAQ Marketsite in New York City. Google reported quarterly profits up over 90 percent, outperforming Wall Street expectations 20 October 20, 2005. Chris Hondros/Getty Images/AFP =FOR NEWSPAPER AND TV USE ONLY=
Vágólapra másolva!
Az idei év rendkívül erős a cégek tőzsdei bevezetésének piacán. A Szilícium-völgy olyan sztárjai mentek tőzsdére, mint az Uber, a Lyft vagy a Pinterest, de egyelőre nem világos, milyen eredményt érnek majd el a vállalatok papírjai. A Goldman Sachs azonban most közel 4500 tőzsdei sztorit vizsgált az elmúlt 25 évből, és arra jutott, öt olyan központi tényező van, amely meghatározza egy frissen tőzsdére lépett vállalat teljesítményét.
Vágólapra másolva!

Idén eddig a kezdeti nyilvános részvénykibocsátásokat (IPO) követő alapok jobban teljesítettek, mint a vezető részvényindexek. A Renaissance IPO nevű tőzsdén kereskedett alap (ETF) például 33 százalékot erősödött az év eleje óta, míg az S&P 500 index mindössze nagyjából 19 százalékot.

A legnagyobb sztárok azonban egyelőre küszködnek. Az Uber és a Lyft például egyaránt lement a kezdeti árfolyama alá.

A befektetők pedig elkezdték megkérdőjelezni a vállalatok üzleti modelljét – különösen az emelkedő költségek miatt.

A nagy kérdés tehát az, lehet-e valamilyen általános mintázatot felmutatni a tőzsdei bevezetések utáni teljesítményekre vonatkozóan. A Goldman Sachs nemrég 4481 IPO-t vizsgált meg az elmúlt 25 évből, és a banknál arra jutottak, öt központi területre kell figyelni.

Iparág

Amikor az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején az IPO-piac robbanásszerűen emelkedett, a vállalatok közel fele három iparágból került ki: technológia, média, telekommunikáció.

Az iparági eloszlás azonban igen sokat változott a nagy robbanás óta.

2010-et követően a technológiai, média és telekommunikációs vállalatok csak az új bevezetések 19 százalékát tették ki, míg az egészségügyi szektor részaránya felment 34 százalékra.

Az idei sztárok küzdenek a befektetői bizalomért Forrás: NurPhoto/Jaap Arriens/NurPhoto/Jaap Arriens

Az egészségügyi IPO-k jelentős részét a biotechnológiai vállalatok részvénykibocsátásai tették ki. Az egyes iparágak felfutása azonban nem jelenti automatikusan a szektor részvényeinek sikerét. Az egészségügyi cégek például 2010 óta a legrosszabb teljesítményt hozták össze az IPO-k terén, minden más területhez képest.

Életkor

A Goldman elemzése szerin egy vállalat életkora nem számít jelentős indikátornak azzal kapcsolatban, hogy az IPO után három éven belül hogy teljesít a részvény.

Mindazonáltal kimutatható, hogy a fiatalabb cégek tipikusan gyorsabb bevétel-növekedést produkálnak.

A felmérésben a 0-5 éves kor közti medián vállalat az IPO utáni öt negyedév során közel 50 százalékos bevétel-növekedést hozott össze, míg az 5-15 év közöttieknél ez 30 százalék, a 15 évnél idősebb cégeknél pedig a medián érték már csak 19 százalék.

Az életkor kérdése különösen a technológiai vállalatoknál érdekes, mert az elmúlt 10 évben megfigyelhető volt, hogy ezek a cégek sokáig halogatták az IPO-t. Az elmúlt két évben például a technológiai, média és telekommunikációs társaságok átlagos életkora 13 év volt a kezdeti nyilvános részvénykibocsátás idején.

Értékeltség

Az idei IPO-k kapcsán az egyik legizgalmasabb kérdés, a tőzsdére lépő cégek értékeltsége volt. A leggyakrabban felmerülő problémák között jelent meg, hogy a társaság egyszerűen túl drága a valódi teljesítményéhez képest.

A legfontosabb kérdés, hogy mikor lesznek képes nyereséget termelni a vállalatok Forrás: AFP/Getty Images/Drew Angerer

Jó példa erre a WeWork, amely komoly kritikákat kapott az elmúlt hónapokban.

A vállalatot a legutóbbi privát tőkebevonási körben 47 milliárd dollárra értékelték, de most úgy tűnik, a cég mindössze 20 és 30 milliárd dollár közti értéken fogja végrehajtani az IPO-t,

ami felveti a kérdést, hogy végül is mekkora a WeWork reális értéke.

A Goldman adatsora alapján az látszik, hogy az IPO-k a 2008-as válságot követően kezdtek el egyre drágábbak lenni a piac egészéhez képest. A 2000-es évek eleji technológiai buborék idején egyébként az a furcsa helyzet állt elő, hogy az IPO értékeltségek meghaladták a medián S&P 500 cég értékét.

Út a nyereséghez

Az értékeltség mellett a másik fontos téma idén a nyereségesség volt az IPO-k kapcsán.

A legnagyobb sztárok esetében is gondot okozott ugyanis, hogy mikor lesznek képesek végre profitot elérni.

Noha a befektetők imádták például a Lyftet vagy az Ubert a tőzsdére lépés előtt, mindkét cég hatalmas mennyiségben égeti a készpénzt – profit nélkül.

Már nem a technológiai cégek uralják az IPO-piacot Forrás: Shutterstock

Nem véletlen tehát, hogy a Goldman szerint egyre több befektető kezdett el nagyobb figyelmet tulajdonítani annak, mikor lesznek képesek a cégek nyereségessé válni. A 2010 utáni számok alapján ha egy cég az IPO-t követő 2 éven belül el tud kezdeni profitot termelni, akkor igen valószínű, hogy a részvénye felülteljesítő lesz a piac egészéhez képest.

Bevétel-növekedés

A Goldman adataiból az derül ki, hogy egy frissen tőzsdére lépő cég teljesítményének legfontosabb indikátora a bevétel-növekedés.

A 2010 óta vizsgált IPO-k alapján az látszik, hogy az a vállalat, amely éves bevétel-növekedése meghaladta a 20 százalékot, igen nagy eséllyel volt felülteljesítő a Russel 3000 indexhez képest

– hároméves távlatban.

A bevétel-növekedés egyébként általában igen gyorsan visszaesik az IPO-t követően öt évben a cégeknél. A probléma az, hogy a magas növekedéssel bíró vállalatok sokszor feláldozzák a nyereséget annak érdekében, hogy piacot szerezzenek maguknak. A helyzet aztán a visszájára fordul, és a nyereségesség elérése érdekében kezd el lassulni a növekedés.

A sikerre azonban jó példa a Beyond Meat nevű, nővényi alapú húsokat gyártó cég, amely masszív bevétel-növekedést produkált az elmúlt évben. Erre válaszul pedig a vállalat részvényárfolyama több mint 500 százalékot emelkedett.