Kiderült, melyik az olcsóbb: az indiai holdmisszió vagy egy komoly sci-fi?

A Csandraján-2 űrmisszió űrhajója a kilövőálláson

Vajon melyik valósítható meg kevesebb pénzből: holdkörüli pályára állítani egy tudományos célú kutatószondát, vagy leforgatni egy, a kor nézői elvárásainak megfelelő, tudományos-fantasztikus filmet Hollywoodban? Mutatjuk a választ!

Ahogy az Origo megírta, augusztusban megkezdte Hold körüli keringését a Csandraján-2 indiai űrszonda. A Csandraján-2 július 22-én indult a dél-indiai Madrásztól 80 kilométerre északra fekvő Szriharikóta űrközpontból, egy héttel a tervezett fellövés után, amely technikai probléma miatt meghiúsult. A Magyar Nemzet pedig arról számolt be nemrég, hogy a terveknek megfelelően levált a holdraszálló egység a keringő űrszondáról. Az egység várhatóan a hétvégén száll le a Hold déli sarkvidéki területén – tájékoztatott arról az indiai űrügynökség. Ha a Csandraján-2 sikeresen végrehajtja küldetését, India a negyedik ország lesz az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely megveti a lábát a Holdon.

A Csandraján-2 űrmisszió űrhajója a kilövőálláson Forrás: PTI

S hogy mennyibe kerül a minden szempontból jelentős vállalkozás Indiának, Ázsia egyik legfontosabb, feltörekvő gazdaságának?

A Csandraján-2 misszió nem tartozik a drága űrküldetések közé.

Költségvetése 140 millió dollár, mintegy 42 milliárd forint körül mozgott.

Ez pedig kevesebb, mint - például - a 2014-ben bemutatott, komoly sikert arató Csillagok között című, hollywoodi szuperprodukció. A komoly sci-fiként méltatott alkotás becsült költségvetése 165 millió dollár, ami a gyártási költséget jelenti, marketingköltségek nélkül.

India egyébként eddig viszonylag ügyesen tartotta kordában kozmikus törekvéseinek költségeit. 2013-ban a Marshoz küldte első saját szondáját, 74 millió dolláros költséggel, amely végül 2014 novemberében állt pályára. Ugyanebben az évben az USA például 671 millió dollárt költött egyetlen misszióra - igaz, annak során különösen drága tudományos kutatóeszközöket szállítottak.