Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A rendszerváltozást követő gazdasági átalakulás egyik napjainkig húzódó folyamatának végére kerülhet pont az esztendő végén, a következő év elejétől ugyanis – bizonyos kivételekkel – már csak jogi végzettséggel rendelkező személyek láthatnak el idehaza végrehajtói feladatokat. Nemrégiben kiírták az utolsó pályázatokat is a még üres tíz álláshelyre, a nyertesek személyéről pedig idén döntés születhet. Az új kiválasztottakkal együtt 230-ra emelkedik az országban működő végrehajtók száma.
A Magyar Nemzet érdeklődésére a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György felidézte az előzményeket. Mint elmondta, a rendszerváltozás utáni években mindössze annyit várt el a törvény a végrehajtóktól, hogy érettségit tegyenek. Később annyiban szigorítottak a feltételeken, hogy végrehajtóvá csak az válhatott, aki felsőfokú végzettséget szerzett.
Ám szakirányú tanulmányokat ekkor sem követelt meg a jogszabály
– emlékeztetett Schadl György.
A jogi képzettség fontosságának kérdésére igazán élesen a 2008-as válság utáni időszak irányította a figyelmet, akkor több botrányosnak tartott esemény is előfordult a végrehajtásoknál.
A feltételek közé az adósmentés időszakában, 2012-ben került a jogi diploma megszerzése
– mondta az elnök, hozzátéve: az előírások módosítása nyomán ma már újonnan csak olyan ember juthat tisztséghez, aki elvégezte az egyetemet, a régebb óta végrehajtóként dolgozó hatósági embereknek pedig be kellett iratkozniuk az egyetemre. Kivételt csak azok ügye jelent, akiknek kevesebb évük volt a nyugdíjkorhatárig, mint amennyi időt a jogi tanulmányok igénybe vettek.
A korábbi állomány tagjai közül negyvenen nem vállalták a tanulással járó erőfeszítéseket, nagyjából százan viszont beiratkoztak valamelyik jogi karra
– ismertette a számokat Schadl György, aki egyébként úgy véli:
a jogi ismeretek elsajátítása alapvető ahhoz, hogy a végrehajtók értelmezni és alkalmazni tudják például az adósmentő jogszabályokat vagy átlássák egy-egy bonyolult hitelügylet részleteit.
Ahogy ahhoz is kell az egyetemi diploma, hogy világos legyen a manapság egyre gyakrabban alkalmazott, de igen bonyolult vagyonátörökítő jogi megoldások működése.
Az elnök az elmúlt négy esztendő legnagyobb eredményének a botrányoktól mentes, átlátható és kiszámítható végrehajtásokat tekinti,
továbbá azt, hogy a végrehajtói szakma – hasonlóan az ügyvédi, az ügyészi vagy a bírói pályához – jogi hivatásrenddé vált.
A kar szakmaiságának emelkedéséből az a legfontosabb előny származhat, hogy a hitelező és az adós is bízhat abban, hogy a végrehajtó szabályosan jár majd el
– vélekedett Schadl György. Hozzátette: a hitelező és az adós érdekei ugyan legtöbbször homlokegyest ellenkezőek, de az mindkét fél részéről alapvető elvárás lehet, hogy a végrehajtó ne sértse meg az eljárási szabályokat.
A szabályszegő végrehajtókat egyébként – a lap értesülései szerint – a jövőben a mostaninál gyorsabb, rövidebb, célravezetőbb eljárásban vonnák felelősségre. Az erről szóló jogszabály akár már az ősszel az Országgyűlés elé kerülhet. A szabályváltoztatás célja leginkább az lenne, hogy tovább emeljék a végrehajtói kar munkájának szakszerűségét – ha kell, végső esetben úgy, hogy eltávolítják a hivatásrend szabályait maradéktalanul be nem tartókat.
