Újraindítanák az elefántcsont kereskedelmét az afrikai országok?

An elephant forages at the Amboseli national reserve November 13, 2015 at the foot of Mt. Kilimanjaro. The first delegation of the China-Africa Wildlife Ambassadors (CAWA) drawn from some of China's media corporations including JC Decaux China, iFENG.com, Beijing MTR Corporation, Shenzhen Press Group, Fulong Media and DEEP magazine arrived in Kenya as part of China's strategy to use iconic members of society to speak up against ivory trade and mobilizing society to stigmatize ivory consumption. In September this year, Chinese president Xi Jinping announced that China will take significant and timely steps to halt the domestic commercial trade of ivory thought to spur, on average, a killing of an elephant every 15 minutes for its ivory accirding to the International Fund for Animal Welfare (IFAW). AFP PHOTO/Tony KARUMBA / AFP PHOTO / TONY KARUMBA

Kemény hangvételt ütött meg néhány dél-afrikai állam képviselője a néhány napja Genfben befejeződött, a vadon élő állatok védelmével foglalkozó nemzetközi konferencián. Több ország ugyanis azt szeretné elérni, hogy lazuljanak azok a feltételek, amelyek az elefántcsont kereskedelmét tiltják, és legalább bizonyos esetekben engedjék meg az érintettek számára annak értékesítését. Mert ha nem - jelentették be egymás után az államok képviselői -, fontolóra veszik a konferenciák alapjául szolgáló washingtoni egyezményből való kilépést.

Parázs viták zajlottak az augusztus végén befejeződő vadvédelmi konferencián Svájcban. A négy évtizede életre hívott, Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES), vagy röviden, a washingtoni egyezményhez kapcsolódó, lezárult találkozón ugyanis egyes országok a mostani szigorú szabályozás megváltoztatását szerették volna elérni. Ahogy az AFP és az Africanews írja, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) országai azt javasolták, hogy szülessen megállapodás arról, hogy legalább a természetes úton elpusztult állatok agyarait értékesíthessék, illetve eladhassák az illegális vadászoktól és kereskedőktől elkobzott zsákmányt. Ezt a javaslatot azonban a többi ország kategorikusan elutasította. A döntés a konferencia zárónyilatkozatában is szerepel, vagyis az érintett országok továbbra sem adhatnak el elefántcsontot, erre vonatkozóan a korábbi szigor marad érvényben.

Illusztráció Forrás: AFP/STR/Tony Karumba

Kiléphetnek a legfontosabb vadvédelmi egyezményből?

Mindennek azért lehet jelentősége a jövőben, mert több ország képviselője azt jelezte, kilépnek az egyezményből, ha szerintük jogos kéréseiket semmilyen módon nem veszik figyelembe a jövőben.

A 16 SADC-ország képviselői úgy vélik, a többség egyszerűen vak az afrikai problémákra.

"Azt látjuk, hogy az egyezmény kudarc a progresszív, egyenlőségen alapuló, és tudományos igényű fajmegőrzési stratégiák terén. Itt az idő, hogy komolyan felülvizsgáljuk, milyen előnyökkel jár számunkra a tagságunk az egyezményben" - mondta a genfi találkozón Tanzánia fenntarthatósági ügyekért felelős minisztere.

Egyes afrikai országok képviselői pedig azt mondták: úgy látják, a konferencia döntéshozatalában inkább érvényesülnek az állatvédelmi csoportok törekvései és azok nyomásgyakorlása, mint az, hogy kidolgozzák a tisztességes feltételrendszerét az afrikai vadkereskedelemnek, a kategorikus tiltás helyett.

Különösen Namíbia, Botswana és Zimbabwe képviselői voltak csalódottak a tagság döntései miatt.

E három ország álláspontja azért különösen lényeges, mert - az Origo ebben a cikkében mutatta be - ezek területén él az afrikai elefántpopuláció jelentős része. Botswana egyébként idén tavasszal újra engedélyt adott a kilövésekre, arra hivatkozva, hogy az elszaporodó állomány veszélyt jelent az emberekre - többször előfordult ugyanis, hogy a hatalmas állatok agyontapostak falusiakat. Zimbabwe pedig az idei év első nyolc hónapjából 15 halálesetről jelentett vadállattámadással összefüggésben, az elmúlt öt évből pedig több mint 200-ról, amihez még a mezőgazdasági károk is hozzáadódnak.

Illusztráció Forrás: AFP/Anthony Wallace

Botswana fenntarthatósági minisztere hasonlóan fogalmazott tanzániai kollégájához: "Hatalmas csalódás, sokkoló lezárás. Azt hiszem, a CITES egy meglehetősen idejétmúlt dolog" - mondta a miniszter, és azt is hozzátette, hogy a SADC-tagoknak "valami újra van szükségük".

A zimbabwei elnök pedig azt mondta a fórum állásfoglalása kapcsán, hogy arra kötelezik őket, hogy megvédjék az állatokat az orvvadászoktól, de megtiltják számukra is, hogy leöljék azokat az agyarukért, melyet később eladnának. A döntés megfúrhatja Zimbabwe terveit arra vonatkozóan, hogy a korábban elkobzott agyarak értékesítéséből teremtse elő a pénzt az elvárt vadvédelmi intézkedésekre.

A hararei vezetés ugyanis 600 millió dollár (kb. 180 milliárd forint) értékű készlettel rendelkezik.

A kormány eddigi terve az volt - az Origo ebben a cikkében írt erről -, hogy annak eladásából lesz meg a pénz új rezervátumra, több vadőr alkalmazására, új felszerelések beszerzésére. Ennek azonban a mostani döntés útját állhatja. A zimbabwei elnök közölte: 84 ezerre tehető a területükön élő elefántok száma úgy, hogy az ország vadvédelmi kapacitásai csak 56 ezer elefántra elegendők - a többinek kellene az új rezervátum, aminek viszont az elkobzott agyarak eladása adná meg az anyagi fedezetet.

Namíbia minisztere szintén azt nyilatkozta, felülvizsgálják CITES-tagságukat.

A washingtoni egyezményből véglegesen egyetlen tagország sem lépett ki 1973-as létrehozása óta. Az Egyesült Arab Emirátusok 1988-ban otthagyta a megállapodást, de 1990-ben újra csatlakozott ahhoz.

Az ugyanakkor biztos, hogy - papírforma szerint - ha egy állam elhagyja a társulást, akkor sokkal nagyobb mozgástere nyílna abban, áruba bocsátja-e vadállományát valamilyen formában.

BREAKING: Yahoo! Japan announces end of #ivory sales. Sources cite illegal exports to China as underlying the decision. This is great news for elephants!https://t.co/9pGaMH4sUY

— Environmental Investigation Agency U.S. (@EIAEnvironment) 2019. augusztus 28.

Ez lett a CITES-konferencia kimenetele

Az érintett országok az elefántcsont kereskedelmének részlegességét szerették volna elérni, ám ezt a CITES többsége elutasította.

Így továbbra sem lehet elefántcsontot eladni a dél-afrikai országokból, illetve Swatiniből rinocéroszagyart, ahogy a zárónyilatkozat külön megemlíti.

Namíbia számára pedig tilos mind az élő vadállatok, mind a trófeák értékesítése. Ugyanakkor a döntés megengedi, hogy bizonyos, szigorú feltételek teljesülése esetén, növeljék a hím orrszarvúak kilövési kvótáját.

#HappeningNow First thing on the table for the afternoon session of Committee II of #CITESCoP18: Implementing aspects of Resolution Conf. 10.10 (Rev. CoP17) on the closure of domestic #ivory markets https://t.co/9ccIh4IjMl#IvoryBanpic.twitter.com/5JdEfqF9cW

— CITES (@CITES) 2019. augusztus 21.

Állatvédő szervezetek máris üdvözölték a CITES döntéseit, egyúttal felszólították a SADC-országokat, hogy őrizzék meg abban tagságukat, és tegyenek meg mindent a veszélyeztetett fajokat érintő kereskedelem visszaszorításáért.

Ugyanakkor a kisebbségben maradt országok szerint nem pusztán a rinocéroszokról vagy az elefántokról van szó, hanem az emberi közösségekről is, amelyeket egyre inkább sújt a klímaváltozás és a vízhiány.

Botswana minisztere egyenesen a "dél-afrikai országok gazdaságáról" beszélt a döntés kapcsán és azt mondta, nem érzelmi alapon kell közelíteni a kérdéshez, struccpolitikát folytatva, azt gondolva, megoldódik minden probléma a vadállat-kereskedelem leállításával.

A konferenciáknak még egy fontos hozadéka lehet, ez pedig annak a rendelkezésnek az elfogadása, melynek révén - ahogy az Origo megírta - megszűnhet a befogott elefántok és más vadállatok kereskedelme. Így azok eltűnhetnek a cirkuszokból és más hasonló helyekről. Ugyanakkor a rendelkezés bizonyos, igen szigorú feltételek esetén, megengedi az állatok kereskedelmét akkor is, ha azokat ennek kapcsán kimozdítják természetes élőhelyükről.