Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kissé stabilizálódtak az európai részvények a múlt héten hétfőn az előző pénteki szakadás után, miután kissé enyhültek a kereskedelmi háborúval kapcsolatos feszültségek, ugyanis kiderült: esetlegesen újabb amerikai-kínai tárgyalások lehetnek. Emellett az európai pénzpiacok hangulatát az is segítette, hogy Olaszországban esély mutatkozott arra, hogy előrehozott választások nélkül is új koalíciós kormány alakuljon.
Ezzel párhuzamosan
a német Ifo üzleti klíma 2012 óta nem látott alacsony szintre süllyedt,
ami jól jelzi, hogy a német gazdaság talán nagyobb vesztese az amerikai-kínai konfliktusnak, mint maguk a „háborús" felek.
Amerikában 1 százalék feletti pluszban zártak hétfőn az indexek, arra a G7-es amerikai elnöki nyilatkozatra, amely szerint Kínával visszaülhetnek a tárgyalóasztalhoz, és Donald Trump szerint lesz is megállapodás. Igaz, a félhivatalos kínai Global Times eközben arról írt, hogy Kína nem vette fel a kapcsolatot az USA-val és nem is fog engedni az amerikai nyomásnak.
A hét közepén Európában lejjebb csúsztak a részvények:
a globális recessziótól való félelem tartja nyomás alatt a piacokat.
A brexit körüli káosz a fontot ugyan leszálló pályán tartja, ám ez segíti a londoni részvények emelkedését, az olasz papírokra pedig a hét elején kiizzadott baloldali koalíciós megállapodás volt átmenetileg jó hatással.
Amerikában ezalatt emelkedtek az indexek, mivel a mostanában kissé volatilis hozzáállás közepette estére csökkentek a globális recessziós félelmek, az olaj iránti kereslet erős számaiban találtak kapaszkodót a befektetők, ami arra utalhat, hogy
nincs teljesen reménytelen helyzetben a világgazdaság.
Csütörtökön Európában érdemben emelkedni tudtak a gyenge kezdés után a részvénypiacok, amit egyrészt az olasz koalíciós megállapodás iránt érzett optimizmus táplált, másrészt az a Kína részéről tapasztalható pozitív hozzáállás a kereskedelmi konfliktusban, amely szerint a távol-keleti óriás mindenképpen a megoldásban érdekelt, és szerinte mindkét félnek ez az érdeke.
Az európai benchmark index mindeközben jó úton volt afelé, hogy 3 százalék feletti mínusszal zárja az augusztust.
Ennek okaként egyfelől az emelhető ki, hogy a globális recessziótól való félelmek nyomják a piacokat, másfelől az, hogy ha a lassulás csak mérsékelt és átmeneti is lett volna a lassan 10 éves növekedési ciklus végén, az új fokozatba kapcsolt kereskedelmi háború nagy valószínűséggel belöki a szakadékba a világgazdaságot.
Amerikában csütörtökön napi csúcson zártak az indexek,
a DJIA és az S&P is már csak 4 százalékkal marad el a történelmi csúcsától.
A tengerentúli börzék emelkedéséhez szintén az amerikai és a kínai fél békülékenyebb hangneme járult hozzá, hiszen kiderült: Kína például nem is tervez egyelőre válaszolni a legutolsó amerikai vámemelésekre. A múlt hetet végül 2,7–3 százalék közötti emelkedéssel fejezték be az amerikai indexek, a német DAX 2,8, a londoni FTSE 1,6, a milánói börze pedig 4,1 százalékkal zárta magasabban a hetet.
A hazai tőzsde vezető indexe 0,7 százalékos pluszban fejezte be a heti kereskedést, a magyar vezető papírok pedig a legnagyobb nyertes a Richter volt, mivel az utolsó két nap nagyon felrántották a gyógyszergyártó részvényeinek árfolyamát.
A devizapiacon hétfőn 11 éves mélypontjára, 7,15-ig esett az onshore piacon a jüan a kereskedelmi háború jelentős fokozódása miatt. Ennek jeleként a jen fél százalékot gyengült, egészen a 106-os szintig, miközben
a piac arra számít, hogy Kína tovább hagyja gyengülni a devizáját,
egyrészt, hogy tompítsa a vámemelések hatását a saját gazdaságára nézve, másrészt pedig ez hatásos fegyver az amerikai féllel szemben is. Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy a jelentős gyengülés érdemi tőkekiáramlást és befektetői bizalomcsökkenést okozhatna, ami némileg fékezheti a kínai terveket. Szerdán a jen tartotta eddig összegyűjtött erejét, míg a globális recessziótól való félelmek egyre inkább elharapóznak a piacon, amivel összekötődnek a kamatcsökkentései várakozások és esnek a fejlett és a feltörekvő piaci kötvényhozamok is, amelyek szerdán 5-10 bázisponttal csökkentek Európában.
Az amerikai 2 éves hozam tovább emelkedett a 10 éves fölé, növelve a hozamgörbe invertálódásának mértékét,
a brit font pedig folytatta az esést, miután elterjedt a hír, hogy a frissen kinevezett miniszterelnök, Boris Johnson fel szeretné függesztetni az uralkodóval a parlament működését, hogy ne tudják megakadályozni az októberi brexitet, ami aztán késő estére meg is történt.
Csütörtökön kissé növekvő kockázati étvágyat láthattunk, a menedékeszközök iránt megcsappant a kereslet, de az események fő mozgatórugója továbbra is a kereskedelmi háború felpörgése volt, a két fél újranyitott tárgyalásainak eredményére várakoztak a befektetők.
Arra nem igazán reagált a zöldhasú, hogy a vártnál kissé jobban lassult az amerikai gazdaság a második negyedévben, annak ellenére, hogy a lakossági fogyasztás növekedése négy és fél éves csúcsot mutatott.
A forintra és a feltörekvő devizákra viszont rendesen rájár a rúd a globális félelmek növekedésével,
a hazai deviza történelmi mélypontra, 331 fölé esett az euróval szemben csütörtökön. Az esést alapvetően a globális recessziós félelmek okozzák, folyik a piacok átárazódása a kockázatosabbnak ítélt eszközökből, eközben a régióban a magyar reálkamat a legnegatívabb és a Magyar Nemzeti Bank sem tett utalást egy lehetséges moderált szigorításra, hivatkozva az expanzív külső monetáris környezetre. Így pedig hiába a magyar fundamentumok az egyik legerősebbek Európában és az összes makropénzügyi egyensúlyi mutató is kiemelkedő stabilitást mutat, ez egyelőre kevés a globális nyomás ellensúlyozásához.
A dollár végül 1,5 százalékot erősödött a hét folyamán, a hazai fizetőeszköz heti teljesítménye pedig 0,9 százalékpontos gyengülés volt az euróval szemben, és 2,3 százalékos szakadás a dollár ellenében, míg a régiós devizák esetében szintén érdemi, de ennél moderáltabb mértékű gyengülés volt látható.
