Két okból volt a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek körében és a szakmai sajtóban is beszédtéma a főfoglalkozású katások tételes adójának emelése. Egyfelől, mivel a minimálbér és a garantált bérminimum többévi jelentős emelkedésének hatására mára a minimálbéres 40 órás munkavállalótól levont személyi jövedelemadó és járulékok összege gyakorlatilag megegyezik a havi tételes adóval (a havi bruttó 149 ezer forint minimálbérből 15 százalék szja, 10 százalék nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék vonandó le, ami összesen 49 915 forint közteher 99 085 forint adózott jövedelem mellett,
miközben a katás vállalkozó akár havi 945 833 forint adózott jövedelemre is szert tehet a havi 50 ezer forint tételes kata és szintén 50 ezer forintnyi évi helyi iparűzési adó megfizetése után),
– ami az arányos közteherviselés elve szempontjából kontrasztos.
Másfelől pedig a katásokat megillető ellátások összegének, az ellátások számítási alapjának az adóteljesítményhez igazított (alacsony) szintje miatt aggódtak főleg a nyugdíjszakértők.
Előbbire egyelőre nem született jogalkotói válasz, noha a garantált bérminimum és a minimálbér összege is újabb 8 százalékkal fog emelkedni 2020. január 1-jétől, az utóbbi problémát valamelyest kezelte már a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2019. évi XLVIII. törvény, amely 2019. július 1-jei hatállyal emelte a főállású kisadózókat megillető társadalombiztosítási ellátások számításának alapját. A törvényileg előírt 50 ezer forint havi tételes adót fizető kisadózók így 94 400 forint helyett 98 100 forint, a magasabb összegű, 75 ezer forint havi tételes adó fizetését választó kisadózók pedig 158 400 forint helyett 164 000 forint számítási alap után kaphatnak ellátásokat.
Egy nem várt fejlemény okozott inkább izgalmat a katásoknak és a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó vállalkozásokkal foglalkozó szakembereknek:
az adóhatóság ugyanis számos kisadózónál jelentkezett nyilatkozattételi felhívással (kérdőívvel), jogkövetési vizsgálat, támogatói eljárás keretében.
Ez ugyan önmagában nem végződhet adóhiány megállapításával, viszont az ebben a körben begyűjtött információ jó kiindulópont lehet akár egy későbbi jogszabály revízióhoz, akár már „éles" célzott ellenőrzések indításához. A NAV nem várt megmozdulásának ténye mindenesetre - ismételten - rávilágít arra, hogy igenis
a katás vállalkozások számára is nélkülözhetetlen – vagy legalábbis hasznos – adózási szakember állandó jellegű rendelkezésre állása, támogatása.
Az adótanácsadó, jogász cikke teljes terjedelmében az alábbi linken olvasható el az Adózóna.hu-n.