Az április-júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt, ami
újabb rekordnak számít
az egy hónappal korábbi 3,4 százalék után. A nők mutatói javultak, miközben a férfiak körében nem változott a munkanélküliség.
A munkanélküliségi ráta 2019. április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest a következők szerint alakult:
2019. június végén az egy évvel korábbihoz képest:
Eközben a foglalkoztatottak létszáma 2019. április–júniusban az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékkal magasabb,
4 millió 511 ezer fő volt.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a friss munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokkal kapcsolatban kiemeli, hogy jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába.
A munkanélküliség a nyári szezonális időszakban ugyan minimálisan, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud már elmozdulni pozitívabb irányba. A foglalkoztatási ráta elvileg még további 4 százalékponttal javítható lenne, összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ugyanakkor
számolni kell azzal - teszi hozzá -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége rendkívül alacsony.
Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.
Továbbá a foglalkoztatás bővülésének ez a stagnálás közeli helyzete mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot, és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása - teszi hozzá a szakértő.
Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján
– illetve például az IT-szektorban már közel meg is valósult –, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ugyanez a tendencia várható.
Hasonlóan látják a helyzetet az adatokat kommentáló más szakértők is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította, hogy az állástalanok száma és aránya
újabb rekordalacsony szintre süllyedt a második negyedévben,
ám a magyar munkaerőpiac tartalékai kiapadóban vannak, így a javulás is egyre lassabban megy végbe.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy
az egyre alacsonyabb munkanélküliség a munkaerőhiány tartósságát is jelzi, ami a béreket felfelé hajtja.
Ugyanakkor vannak még tartalékok a munkaerőpiacon, hiszen bár az uniós foglalkoztatási rátát már elértük, de például a csehországi szint még magasabb a magyarnál.
Az elemzők azt is megállapították, hogy a munkaerő-hiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, és így
a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a gazdasági növekedésnek.