A magyar kártyás fizetési rendszer nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan biztonságos. Az Európai Központi Bank 2018-ban immár ötödik alkalommal készítette el a kártyás visszaélésekkel foglalkozó, európai szintű áttekintést nyújtó jelentését. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legújabb nemzetközi összevetés is azt mutatja, hogy a hazai fogyasztók és vállalkozások kimagasló biztonsági szint mellett használhatják a kártyás fizetési módot.
Regionális összehasonlításban elmondható, hogy a kelet-európai országokban jellemzően alacsonyabb a kártyás visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya.
A fogyasztók érdekeit előtérbe helyező jogszabályi háttérnek köszönhetően a kibocsátói oldalon leírt károknak mindössze 8 százalékát viselték a kártyabirtokosok - áll az MNB jelentésében.
Az Európai Unió tagországai között - emeli ki a vg.hu a jelentés alapján - csak Romániában, Görögországban, Lettországban és Lengyelországban volt alacsonyabb a bankkártyás visszaélések forgalomhoz viszonyított aránya a 2010–18-as időszakban
A visszaélések aránya hazánkban nem éri el a forgalom 0,01 százalékát a kilencéves összevetésben,
miközben az euróövezet aránya 0,03 százalék felett áll, a SEPA európai fizetési övezetben pedig 0,04 százalék.
Az elmúlt évben azonban a jegybanki statisztikák szerint jelentősen megugrottak a visszaélések hazánkban is: 2018-ban 66 037 esetben regisztráltak kártyacsalást a hazai pénzintézetek, ez kétharmadával több, mint a 2017. évi 39 355-ös esetszám.
A visszaélésekben érintett összeg növekedése azonban elmaradt a csalások számának növekedésétől: az 1,712 milliárd forintos összeg csak 48 százalékos növekedést mutat.
Eszerint az egy tranzakcióra jutó kár 29 322 forintról 25 936 forintra csökkent.
Az 1 milliárd forint feletti kárértékhez viszonyításként fontos hozzátenni, hogy tavaly a teljes hazai bankkártyás forgalom 15 070 milliárd forint volt.
Egymillió kártyás fizetésből nem egész hetven esetben merült fel visszaélés gyanúja, s minden, plasztikokkal kifizetett egymillió forintból mindössze 113 forintot érintett csalás.
A jegybanki jelentés arra is rámutat, hogy a bejelentett károknak csupán 8 százalékát, 91 millió forintot kellett a kártyabirtokosoknak állniuk, a hatályos szabályozás szerint ugyanis csak akkor viseli a kárt az ügyfél, ha bizonyíthatóan neki felróható súlyos gondatlanság okozta azt a helyzetet, amelyben a visszaélés megtörténhetett.
Mindez azt jelenti, hogy egymillió forintnyi kártyás fizetés után a magyar plasztiktulajdonosokat mindössze 9 forint tényleges kár érte.