Nagy hiba lenne arra számítani, hogy a dollár gyengülni fog, ha az amerikai központi bank a héten kamatot csökkent. Mi több, annak sincs túl nagy esélye, hogy a feltörekvő piaci eszközök komolyabb emelkedésnek indulnak a Fed lazítását követően – mondja Ivan Martchev, a Navallier and Associates befektetési stratégája. A szakember figyelmeztetése azért izgalmas, mert a dollár gyengülése (vagy legalábbis az erősödésének megállása), illetve a feltörekvő piaci eszközök drágulása klasszikus reakció volna egy Fed kamatcsökkentés esetén.
Az amerikai jegybank szerdán hozza meg a döntését, és a konszenzus alapján nemcsak kamatcsökkentésre, de a korábban megvásárolt eszközök leépítésének idei szüneteltetésére is számítani lehet – vagyis lényegében leáll az úgynevezett mennyiségi szigorítás.
Van azonban egy fontos globális tényező, amely megzavarhatja a hagyományos befektetői reakciókat.
Nevezetesen, hogy a világ fejlett országainak központi bankjai közül számos még most is a mennyiségi lazítás (eszközvásárlás) időszakában van, sőt egyesek még fel is gyorsítják a folyamatot.
Martchev szerint komoly probléma, hogy nem látni a fényt a jegybanki alagút végén. A világon ma 13 ezer milliárd dollárnyi állampapír forog negatív hozammal, és még mindig nincs válasz arra kérdésre, hogy mi számít túl alacsony kamatszintnek, illetve hogy miként lehet lezárni a jegybanki élénkítések korszakát.
A normalizálásban a Fed eddig élen járt, azonban ez rendkívül nehéz manőver volt egy olyan időszakban, amikor a többi jegybank éppen az ellenkező irányba haladt. Az amerikai dollár pedig globális tartalékvalutának számít, vagyis az eltérő monetáris politikai irányok mindenképpen hatással vannak az amerikai gazdaságra – ami végső soron még nagyobb nyomást helyez a Fedre.
A nemzetközi környezet most nemcsak a dollárt támogatja, de az amerikai állampapírt is.
A 10 éves lejáratú amerikai kötvény hozama november elején még 3,24 százalékon állt, majd idén júniusra lement 1,94 százalékig, vagyis igen élénk kereslet mutatkozott az eszköz iránt.
Ez nem is meglepő, hiszen azok a befektetők, akik pozitív hozam mellett kiemelten biztonságos kötvényt szerettek volna venni, lényegében csak az amerikai papírra számíthattak. Japánban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban ugyanis egyaránt negatív hozamokkal forogtak az elmúlt időszakban a 10 éves lejáratú állampapírok.
A stratéga mindezeket figyelembe véve úgy számol, hogy
a Fed várható kamatcsökkentését követően nem csorbul majd érdemben a dollár ereje, valamint az amerikai állampapírok hozamai is vonzóbbak lesznek az európai és a japán kötvényeknél.
A központi kérdés a piacok számára tehát most sokkal kevésbé az, hogy mit lép majd a Fed (biztosra veszik a kamatcsökkentést), hanem az, hogy
milyen lesz a befektetők reakciója a lépésre.
Ami pedig még ennél is izgalmasabb, hogy meddig tartható fenn az az állapot, amelyben az extrém laza jegybanki politikáktól való függés mozgatja a világgazdaságot.