Így néz ki a világtérkép a műanyag zacskók tiltása alapján

Közönséges levesteknős (Chelonia mydas) medúzával téveszt össze egy műanyag zacskót

Egyre több ország vezet be teljes tiltást vagy részleges korlátozásokat az egyik leginkább környezetszennyező, mindennapos használati tárgyra, az egyszer használatos műanyag táskákra. Az Economist feltette a világ országainak térképére azt, az egyes államok hogy állnak a mindenütt jelenlévő, hatalmas környezeti terhelést jelentő zacskók és szatyrok kérdéséhez.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint, a világon minden évben legalább 5 milliárd műanyag táska kerül forgalomba, főként a kiskereskedelem révén. Ezek később a vizeket, óceánokat éppúgy szennyezik, mint a földeket, azzal, hogy lebomlásukhoz évszázadokra van szükség. Bangladesh például már 2002-ben, az elsők között tiltotta be a vékony műanyag zacskókat, miután azok oly mértékig tömítették el a szennyvízelvezető rendszereket és a csatornákat, hogy az igazolhatóan áradásokhoz vezetett: az eldugított lefolyók a lezúduló esővel már nem tudtak megbirkózni.

Számos kormányzat döntött úgy az elmúlt években, hogy betiltja az egyszer használatos műanyag táskákat.

Legutóbb, idén július 20-án Panamában fogadtak el erre vonatkozó szabályokat. Most világszerte több mint 90 országban vannak érvényben hasonló rendelkezések, köztük Tanzániában és Új-Zélandon is nemrég jelentettek be tiltást a táskákra. További 36 államban különböző extra díjak terhelik a műanyag zacskók használatát.

Közönséges levesteknős (Chelonia mydas) medúzával téveszt össze egy műanyag zacskót Forrás: Biosphoto/Sergi Garcia Fernandez / Biosphoto/Sergi Garcia Fernandez

Érdekes módon, az egyik legszélesebb körben az afrikai kontinensen terjedt el a zacskók tiltása, ahogy arról az Origo beszámolt, néha drákói szigorúságú szankcionáló szabáyok kíséretében. Ennek egyik oka az, hogy a kontinens országaiban viszonylag alacsony a hulladék újrahasznosításának aránya, amiből adódóan a műanyagszemét egyre láthatóbbá és bántóbbá válik. A másik ok, hogy Afrikából meglehetősen csekély arányban érkeznek a világpiacra műanyagból készült exporttermékek, azokat a világ más részein gyártják le, és ami szemétként felgyülemlik, azzal a kontiens országainak maguknak kell megbirkózniuk.

Több olyan ország van, amely a műanyag táskák esetében csak a termék életciklusának egy részét szabályozza, például a gyártást vagy a disztribúcióját.

Az mindenesetre biztos, hogy a helyi kereskedelemben való felhasználásának tiltása lehet egy közös mozzanata az eltérő szabályozásoknak.

Ugyanakkor ebből még nem következik, hogy a műanyag táskák exportját is betiltja az adott ország. Az is biztos ugyanakkor, hogy a nejlon zacskóktól való végleges megszabadulásnak egyik lényeges eleme a környezetbarát, lebomló anyagokból, természetes textíliákból készült táskák minél nagyobb arányú elterjesztése.

Az alábbi képen megmutatjuk, hogy állnak most a világ országai a műanyag zacskókra vonatkozó szabályozással!

Színkódok mutatják meg, hogy állnak most (2019 július hónapjában) a világ országai az egyszer használatos műanyag táskák tiltásával Forrás: The Economist/UNEP