Mutatjuk, melyik három ágazatban dübörög a cégalapítási kedv

Budapest, 2019. január 8. Munkások az épülő Etele Plaza építkezésén az ország legnagyobb multimodális, azaz több közlekedési módot összekötő csomópontjában, az Etele tér közvetlen közelében 2019. január 8-án. A Futureal-csoport fejlesztésében megvalósuló, bruttó 137 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontban 180 üzlet kap helyet, a divatüzletek mellett élelmiszer-áruház, éttermek, kávézók, multiplex mozi, fitneszterem, gyermekjátszóház és egyéb szolgáltatások, valamint csaknem 1300 parkolóhely várja majd a látogatókat. MTI/Szigetváry Zsolt

Tovább csökken a hazai aktív cégek száma, és jóllehet számos ágazatban és megyében élénk a cégalapítási kedv, csupán három olyan ágazat volt, ahol több cég működött az idei második negyedév végén, mint tavaly ilyenkor. A megyék közül pedig csupán Nógrádban haladta meg a cégek száma a tavalyi féléves adatokat a Bisnode legfrissebb adatai szerint.

Több mint nyolcezer céggel kevesebb működött Magyarországon 2019 második negyedévének végén, mint egy évvel korábban.

Hiába alapítottak több új céget, jelentettek kevesebb csődöt és indítottak kevesebb felszámolást és kényszertörlést, mint az egy évvel ezelőtti időszakban, ezek együtt sem tudták ellensúlyozni a működő cégek számának csökkenését:

a 2018 második negyedévi 499 804-hez képest idén 491 687 aktív cég szerepel a Bisnode cégcsoport legfrissebb, június végi adataiban, ami több mint másfél százalékos csökkenés.

Forrás: Bisnode

A cégalapítási kedv látványosan, több mint 8 százalékkal emelkedett, az egy évvel korábbihoz képest 1 129-cel több, összesen 14 935 céget hoztak létre. A csődök eleve nagyon alacsony száma tovább csökkent: 14 helyett csak 12 volt, miközben a megszűnések száma közel 4 százalékkal, 19 534-re emelkedett.

Iparágak szerint az új cégalapítások számát nézve messze az építőipar vezet:

itt alapították a legtöbb új céget, szám szerint 3024-et, ami 23 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 2458-hoz képest, és közel kétszer annyi, mint a második helyen álló szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazat (1 514 új cég). A dobogóra a kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár) ágazat került még fel, 1 348 új céggel. Az arányokat tekintve viszont a nemfém ásványi termék gyártás iparág produkálta legnagyobb emelkedést, igaz az elért 53 százalékos növekedés valójában csupán alig több mint egy tucat új céget jelent: a tavalyi időszak 26 cégéhez képest idén 40 újat alapítottak.

Forrás: Bisnode

Számos ágazatban ugyanakkor a cégalapítási kedv visszaesése észlelhető, vagyis az idei első félévben kevesebb új cég született, mint egy éve. Ide tartozik a textilipar, a gépipar, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a bútorgyártás, a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, művészet, szórakoztatás, szabad idő, illetve a legnagyobb visszaesést (79-cel kevesebb új cég) produkáló kommunális tevékenység (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) ágazat.

A működő cégek számát tekintve általános a visszaesés minden iparágban, kivételt csak három ágazat képez:

• ipari gép, berendezés, eszköz javítása (0,7 százalék),
• kommunális tevékenység (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) (2,7 százalék), illetve
• építőipar (2,7 százalék).

Közülük az építőipar mutatta a legnagyobb növekedést,

ahol a tavalyi hasonló időszakhoz képest 1300-zal több cég működött Magyarországon a Bisnode adatai szerint.

Az építőipar a sláger a cégvilágban most: a legtöbb új céget még mindig itt alapítják és itt a legnagyobb a növekedés üteme is Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A legtöbb céget a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területe vesztette,

ahol a korábbi adatokhoz képest 1686-tal kevesebb aktív cég volt (tavalyhoz képest 2 százalékos visszaesés), de ehhez hozzátartozik, hogy itt működött a legtöbb cég az iparágak közül, összesen 81 602. Sok céget vesztett még a nagykereskedelem és a kiskereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár): 1665-tel és 1488-cal kevesebb cég működött, ami 4, illetve 2,8 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.

Forrás: Bisnode

Nyolc ágazat feltűnően kiemelkedik a többi közül: az építőipar, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Mindegyikük esetében ezres nagyságrendű a megszűnt cégek száma, illetve ezer körüli a kényszertörléseké, és sokkal többször fordult elő végelszámolás, valamint több csődre is volt példa, mint a többi iparág esetében. Ehhez persze hozzátartozik, hogy ezekben az iparágakban volt a legtöbb működő cég.

Forrás: Bisnode

A legtöbb megszűnt céget (2452) és a legtöbb végelszámolást a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, a legtöbb felszámolást (434) az építőipar, a legtöbb csődöt (4) a nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár), a legtöbb kényszertörlést (1589) holtversenyben az építőipar és a nagykereskedelem ágazatában regisztrálta a Bisnode.

Jelentősen - 26 és 38 százalékkal - csökkent ugyanakkor tavalyhoz képest a kényszertörlések száma a kiskereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén

(pontosan 475-tel, illetve 447-tel kevesebb ilyet regisztrált a cégcsoport).

A megyék közül mindössze egy olyan volt, ahol nőtt a cégek száma tavalyhoz képest: Nógrád megyében kevesebb mint fél százalékos emelkedést jelentett az, hogy 21-gyel több működő cég volt idén. Az összes többi megyében csökkent a működő cégek száma, a legjelentősebb, több mint 3 százalékos esést Komárom-Esztergom megyében, a legkisebb mértékű, kevesebb mint 0,1 százalékosat, pedig Győr-Moson-Sopron megyében mérték – tette hozzá Keleti József, a Bisnode Magyarország ügyvezetője.

Forrás: Bisnode

Jelentős földrajzi eltérés van a cégek számát tekintve: Budapesten és Pest megyében fél-egy nagyságrenddel magasabb a működő cégek száma, mint a többi megyében. A fővárosi 193 685-tel, illetve a Pest megyei 75 854-gyel szemben a legerősebb megye Győr-Moson-Sopron, ami 18 605 működő céget tudott felmutatni. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb a cégalapítási kedv is az előbbi kettőben volt: a fővárosban 7252, Pest megyében 2151 új céget alapítottak ebben az időszakban. Eközben a többi megyében csak egy volt, ahol megközelítette az 500-at az új cégek száma (Szabolcs-Szatmár-Bereg: 496). A legkevesebb cég (4303) Nógrádban működött 2019 második negyedévének végén.

Érdemes tehát továbbra is külön összemérnünk a megyéket, leválasztva róla a hazai működő cégek összesen 54 százalékának helyet adó fővárost és Pest megyét.

Ez alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg vezet a cégalapítási kedvet tekintve, ahol 496 új céget hoztak létre a vizsgált időszakban

(19 százalékkal többet, mint tavaly), a legpasszívabb pedig Tolna megye volt, ahol 154 új céget alapítottak. A legtöbb megszűnt céget, 703-at, Bács-Kiskun megyében, a legtöbb felszámolást, 146-ot, Szabolcs-Szatmár-Beregben, a legtöbb végelszámolást, 203-at, Borsod-Abaúj-Zemplénben, a legtöbb kényszertörlést, 352-t, Komárom-Esztergom megyében regisztrálta a Bisnode cégcsoport.

Kiugró adatokat keresve feltűnő, hogy Nógrád megyében tavalyhoz képest 31 százalékkal több céget (156-ot) alapítottak, hogy Komárom-Esztergomban közel 50 százalékkal több (572) cég szűnt meg, hogy Baranyában 128 százalékkal nőtt a felszámolások (98), Szabolcs-Szatmár-Beregben 48 százalékkal a végelszámolások (124), Zalában pedig 213 százalékkal a kényszertörlések (169) száma.