Banánválság közeleg a sertéshúsválság után

2019.07.18. 17:19

Létezik egy betegsége a banánnak, amely teljes ültetvényeket képes rövid időn belül eltüntetni a föld színéről, ha nem figyelnek rá - írja a Magyar Mezőgazdaság. Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában jókora károkat okozott már, ám a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikába eddig nem hurcolták át. Most azonban úgy tűnik, igen, ami globális hatással lehet a banántermelésre, a termény kereskedelmére, és végső soron fogyasztói árára is.

A banánt a világ számos térségében - de Európában biztosan - jórészt abban a változatában ismerni, ahogy a kereskedők kínálatában találkozni vele. Banánból - ahogy az Origo ebben a cikkében írt erről - jórészt a Cavendish fajtát fogyasztják Magyarországon is, függetlenül attól, hogy a növénynek rengeteg változata létezik, színben és formában is, s ezek között van olyan is, amely emberi fogyasztásra nem alkalmas. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon több mint 1000 féle banánt termesztenek, illetve fogyasztanak lokálisan, de a globális termelés közel 50 százalékát egyetlen, az említett Cavendish teszi ki.

A globális banánbiznisznek ugyanakkor épp ez adja sajátos vonását: lényegében egyetlen fajtát termesztenek világszerte a sokféléből, az az egy pedig fogékony a Panama-betegségnek is nevezett Fusarium oxysporum f. sp. cubense úgynevezett trópusi 4-es rasszára (TR4). A TR4 rasszt Tajvanon fedezték fel az 1960-as években, azóta elterjedt Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában, Mozambikon és Pakisztánban.

IllusztrációForrás: AFP/Desiree Martin

Mi ad okot most aggodalomra?

A banánnal foglalkozó szakemberek legnagyobb félelme az, hogy az alattomos és rendkívüli rombolóerővel bíró gombaféle Latin-Amerikát is eléri, és kipusztítja a világ banánexportjának háromnegyedét adó ottani ültetvényeket. 

A Fruitnet.com információi szerint idén nyáron, júniusban megtörtént, ami igazából már csak idő kérdése volt:

TR4-gyanús ültetvényt találtak Kolumbia északi részén, a venezuelai határ közelében.

„Jelenleg országszerte zajlik az ültetvények alapos átvizsgálása, egyelőre azonban még csak meg nem erősített gyanúról van szó" – mondta a kolumbiai mezőgazdasági intézet, az ICA egyik munkatársa az ecuadori banánszakportálnak, hivatalos nyilatkozatra azonban még sem az ICA, sem a kolumbiai exportőrcégek nem állnak készen.

Ecuador agrárminisztere ugyanakkor nyugalomra szólította fel a banánüzletben érdekelt honfitársait. „Készenlétben állunk, van a vezető nemzetközi növényegészségügyi hatóságok által készített és jóváhagyott vészforgatókönyvünk, de nálunk egyelőre még nem jelent meg a betegség" – mondta.

Az információk szerint külföldi laborokban vizsgálják a gyanús növényeket, mégpedig Hollandiában, és nem az USA-ban, ahogy azt más források állították.

Banánlerakat valahol IndiábanForrás: AFP/The Times of India/Bennett, Coleman & Co. Ltd 2016/Mahesh G

A helyzet némileg hasonló ahhoz, ami a sertéstenyésztés és a sertéshúsra épülő élelmiszergyártás kapcsán zajlik most, köszönhetően az afrikai sertéspestis terjedésének. Ahogy az Origo ebben az összeállításában bemutatta, a ragály egyre több országban ütötte fel a fejét, és különösen Kínában okoz komoly gazdasági gondokat, hogy még mindig nem sikerült terjedését megállítani. A sertéshús iránti globális keresletnövekedés azonban - az Origo erről ebben a cikkében írt - végül mindenütt éreztetheti hatásait, így akár Magyarországon is az árak növekedésére kell számítani. Hasonló történhet most a banán esetében, ha a kártékony gomba elszabadul a világtermelés jelentős hányadát adó dél-amerikai ültetvényekre.

Összeomolhat a banánexport

A probléma egyáltalán nem kicsi: a világ öt legnagyobb banánexportőr országából négy az érintett dél-amerikai térségben található. 

A világranglistát Ecuador vezeti, majd a második Fülöp-szigetek után Costa Rica, Guatemala, és Kolumbia következik. 

Az, hogy előbb-utóbb náluk is megjelenik a betegség, az igazából csak idő kérdése volt, miután a kereskedelem – főleg a zöldség-gyümölcs szektorban – annyira globálissá vált, hogy senki nem maradhat elszigetelten, állítják a szakértők.

Indiai begyűjtők szállítják a terméstForrás: AFP/Biju Boro

Ez pedig azért jelent problémát, mert a banánt a következő évtizedekben mind fontosabbá, az emberi táplálkozás egyik alapterményévé válónak tartja számos szakértő, amelynek globális jelentősége már most megkerülhetetlen. Például a FAO adatai szerint a termesztés globális volumene évente 2-4 százalékos mértékben nő, 2018-ban pedig (nem számítva a palántákat) 

a banánexport rekordmértékűre ugorva elérte a 19,2 millió tonnát. 

Azt, hogy a banán az egyik, dobogós helyen álló haszonnövény, a Statista 2017-es adatokat közlő összegzése is kiemeli. Eszerint a banán globális termelése 113 millió tonna volt két éve, olyan, Európában közismert, részben helyben is termő gyümölcsöket maga mögé utasítva, mint az alma- vagy a narancsfélék. Egyedül görögdinnyéből termett több a világon 2017-ben, mint banánból.

A szakemberek, termelők azért is idegesek, mert a banán nem pusztán mezőgazdasági és a helyi élelmezés szempontjából fontos Dél-Amerika több országának, hanem számottevő gazdasági erőt is képvisel termesztése. Ugyan a világ messze legtöbb banánt termesztő országa India - amit Kína követ -, de a dél-amerikai országokból az arányokat tekintve jóval több jut exportra. India és Kína termelése elsősorban a belföldi igényeket elégíti ki, a fő dél-amerikai banánszállítók, Ecuador és Brazília a Fülöp-szigetekkel megegyező nagyságrendben küld árut a világpiacra, évi 7-8 millió tonna körüli mennyiségben.

A virágzó üzletet jól jellemzi, hogy Ecuador még úgy is 2 százalékos exportbővülésre számít idén, hogy a téli időjárás mostohán bánt az ültetvényekkel. Az év első öt hónapjában az ország már 95,3 millió doboznyi banánt exportált. Az ott termő gyümölcs kivitelének 29 százalékát az EU veszi fel, majd Oroszország, a Közel-Kelet, az USA 11 százalékkal, illetve ázsiai és más dél-amerikai országok következnek. Ecuador külkereskedelmi egyenlegéhez 2018-ban mintegy 2,8 milliárd dollárral járult hozzá a banánkivitel, a mezőgazdasági szektor teljesítményének 35 százalékát, az ország GDP-jének 2 százalékát adva. A banántermesztés hasonlóan fontos a többi dél-amerikai államban. 

Ennek a jól jövedelmező üzletnek tehet most keresztbe a TR4-es rassz megjelenése a dél-amerikai ültetvényeken. 

A szakemberek egyelőre kivárnak, és megteszik a szükséges óvintézkedéseket, ám ha a betegség elszabadul, úgy komoly károkra lehet számítani, melyek kihatással lehetnek a világpiaci árakra is. A bogotái fejlemények kapcsán megjelent friss beszámoló arra emlékeztet, hogy a rendkívül gyorsan terjedő TR4-es rassz az indonéz banántermelőknek évente 120 millió dollárnyi kárt, míg Tajvanon ennek a dupláját okozta. A hírek szerint egyébként a laborvizsgálatok kimutatták a rettegett gombavariáns jelenlétét a mintákban, ezért a kérdéses ültetvényeket karantén alá helyezték.

KAPCSOLÓDÓ CIKK: