Ezért van feltúrva a belváros már hónapok óta: mindenki jól jár vele

Főtáv - az épülő Fővárosi Hőgyűrű Budapesten
Vágólapra másolva!
Az elképzelés szerint 2023-ra – akárcsak korábban Bécsben – Magyarországon is kiépülhet a fővárosi hőgyűrű. Ennek során a FŐTÁV Zrt. összeköti a külvárosi részeken található, szigetszerűen működő hőkörzeteket. Az így létrejövő gyűrűből vezeték halad majd a belváros felé is, és akár több tízezer lakás csatlakozhat majd a fővárosi távhőhálózatra a Kéménymentes Belváros projekt részeként. A tervről Herpai Attila, a Főtáv pr- és kommunikációs csoportvezetője beszélt az Origónak.
Vágólapra másolva!

Mikor indult, és mit foglal magában a FŐTÁV Fővárosi Hőgyűrű projektje?

A Fővárosi Hőgyűrű kiépítése hosszú előkészítési szakaszt követően 2018-ban indult el. Üzlet stratégiánk szerves részét képezve a Fővárosi Hőgyűrű kialakítása hat nagy távhő gerincvezeték építési projektet foglal magában a hozzájuk tartozó szivattyúállomásokkal és más létesítményekkel együtt.

A kijelölt hőkörzetek összekapcsolása érdekében egy-egy vezeték az Erzsébet hídon és az Árpád hídon is áthalad.

Az új hálózat elkészültével pedig a nyomvonalon található épületek rákapcsolódhatnak a hálózatra.

Ki finanszírozza majd a költségeket, és mennyibe kerül majd a projekt a teljes kiépítettségében?

A teljes hőgyűrű beruházás összköltsége csaknem 40 milliárd forint, amit részben uniós támogatásból, részben pedig a FŐTÁV Zrt. saját forrásaiból finanszírozza.

Az épülő Fővárosi Hőgyűrű Budapesten Forrás: Főtáv

Milyen nyomvonalon haladnak a munkálatok, és a jövőben ki tud majd rácsatlakozni a szolgáltatásra?

A Fővárosi Hőgyűrű kiépítésének lényege, hogy összekössük, egységesítsük a jelenleg szigetszerűen működő hőkörzeteket. Ennek apropóján a Hőgyűrű-projekt egyik nagyobb szelete

a Kéménymentes Belváros-program, amellyel a belső városrészek, az V., a VI., a VII. és a VIII. kerület, közintézményei, irodaházai, majd társasházai is rákapcsolódhatnak a kialakított egységes hálózatra.

Ennek a nyomvonala az Erzsébet hídon keresztül halad a Duna fölött: a Rác fürdőtől a Döbrentei tér érintésével, a híd alján át a Március 15. térre érkezve, onnan pedig a Kossuth Lajos utcán a Városháza utcáig jut majd a forró víz.

Míg a Kispest–Angyalföld stratégiai gerincvezetékkel célunk a Városliget és környékének meglévő és új közintézményeinek, valamint XIII. kerületi irodaházaknak és lakóparkoknak a távhőre kapcsolása, ami így összeköti a kispesti, az újpesti és a zuglói Füredi úti hőkörzeteket. WING II. távvezeték néven zajlik a VIII. és a IX. kerület összekötése. Az így kialakuló távhőhálózatra csatlakozik a többi között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nagyvárad tér mellett megépült campusa is.

Jelenleg a fővárosi távhőrendszerben nyolc önálló, egymástól teljesen független hőkörzet működik. A többi között az észak-budai az óbudai lakótelepeket látja el távfűtéssel, Kelenföldről fűtik Dél-Budát, a Füredi útról Zuglót, Észak-Pestről Újpalotát és hasonlóképpen működik a távfűtés a XIII. kerületben, Kőbányán, Kispesten és Csepelen is. Ezek teljesen önállóak, semmiféle kapcsolat nincs közöttük.

Ütemezésünk szerint a hőgyűrű létrehozása a következő években, 2023-ig folytatódik. Elsők között, a Kéménymentes Belváros-program folytatásaként, Észak-Lipótvárost kötnénk össze Újlipótvárossal, a XIII. kerületi Pannónia utcai távhővezeték meghosszabbításával. Véglegesítenénk, egybefüggővé tennénk a Füredi úti stratégiai vezetéket a tervezett Hungária körúti szakasz kiépítésével. Dél-Buda és Észak-Pest összekötése valósulhat meg a távhővzeték átvezetésével az Árpád hídon. A tervek alapján elkészülne Budán az Alkotás úti stratégiai vezeték, Pesten pedig a Soroksári úti. Ugyancsak a hőgyűrű kiépítését szolgálja, ha Budapest déli részén elkészül a csepeli, a kelenföldi és a kispesti hőkörzetek összekapcsolása. Eközben a már meglévő hálózaton szakembereink városszerte jelentős kapacitásbővítési munkálatokat is végeznek.

Készült már felmérés arról, hogyan fogadnák ezt az emberek?

A mintegy 2200 új távfűtéses, modern technológiával épült lakóparki lakás értékesítése rekordgyorsasággal történt a beruházók részéről. Emellett a biztonságos üzemelés erősítésével, valamint a távfelügyeleti rendszer 1-2 éven belüli teljes körű bevezetésével pedig még vonzóbbá válik a távhőszolgáltatás, ami sokkal biztonságosabb és kényelmesebb az egyéb fűtési megoldásokhoz viszonyítva. Mindezt a vásárlók is kezdik belátni.

Főtáv – az épülő Fővárosi Hőgyűrű Budapesten, az Erzsébet híd alatt Forrás: Főtáv

Nyilván egyszerre egy egész háznak kell átállnia, de egy ilyen rácsatlakozás nagyságrendileg mennyibe kerülne családonként, beleértve a házon belüli költségeket?

Ha megnézzük egy kisebb, illetve egy nagyobb lakásra levetítve a havi bruttó költségeket, akkor úgy számolunk, hogy egy új lakóparki 45 négyzetméteres gázfűtéses lakás fűtési költségei elsősorban a gázszolgáltatás, az eszközök, a berendezések élettartamát tekintve pedig a kazáncsere és -üzemeltetés, a kazán- és kéménykarbantartás összegéből tevődnek össze. Ez összesen havi bruttó 6600 forintot jelent. Ugyanekkora alapterületű, távhővel fűtött lakásban viszont az alapdíj és hődíj összesen bruttó 6370 forint. Egy nagyobb, például 65 négyzetméteres lakásnál a gázfűtés körülbelül bruttó 9236 forint, míg a távfűtés összesen bruttó 9163 forint körül alakul. Azt pedig, hogy egy-egy ház vagy még inkább az egyes lakások távhőre csatlakozása mennyibe kerülne, minden esetben egyedileg lehet megbecsülni, majd kiszámolni. Ugyanis a költségek rendkívül eltérőek lehetnek attól függően, hogy az eddig gázzal fűtött épület mekkora, abban hány lakás van, hány légköbmétert kell majd fűteni, mekkora hőközpontot kell telepíteni, ha van már meglévő fűtési vezetékhálózat, azt csak bővíteni kell-e, vagy egy teljesen újat kiépíteni. A kérdésre ezért nem adható pontos válasz, de az kijelenthető, hogy

az épületen belüli fűtési és használati meleg víz fővezetékeinek kiépítése a lakásokig nem jelent akkora költséget, mint egy új kazán beszerzése lakásonként és a hozzátartozó kémény felújítása.

Milyen tanulságai voltak a bécsi, vagy bármely más városban már elért megvalósításnak?

Az osztrák fővárosban, vagy akár a svédországi Göteborgban is összekötötték a jelenlegi budapestihez hasonló, szigetszerűen működő hőkörzeteket, és ma egységes megújuló, hulladék és kapcsolt energiaforrásokkal működtetett hálózatról kapnak olcsó távhőt a felhasználók. Sok mindent elmond néhány európai adat: az Európai Unióban mintegy 10 százalékos arány mellett 64 millió ember él távfűtött lakásban, ezen belül Kelet-Európa lakóinak 37 százaléka, azaz nagyjából 40 millió ember élvezi lakásában a távfűtés kényelmét és megbízhatóságát.

Ha országonként is megnézzük kicsit az számokat, akkor érzékelhető, hogy az északi, skandináv országok, például Svédország, ahol minden városában van távfűtés, a családi házak 10 százaléka, a többlakásos házak és intézmények 70-85 százaléka távhővel fűtött. Finnországban több mint 50 százalékos a távhő részaránya a fűtésben és a melegvíz-ellátásban, Dániában pedig a fűtés és melegvíz-ellátás 60 százaléka távhőből származik.

A távfűtés előnyei egyértelműek. Kérem, mégis foglalja össze, hogy melyek miatt várják majd az alternatív fűtési móddal rendelkezők csatlakozását?

A világ modern nagyvárosaihoz hasonlóan itthon is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetbarát megoldásokra, ezért egyre népszerűbb fűtési technológia a távhő. Ma Magyarországon minden hatodik ember távfűtéses lakásban él, míg a lakások több mint 70 százalékában a környezetet sokkal jobban megterhelő technológiákkal, földgázzal, olaj- és vegyes tüzelésű kazánokkal teremtenek meleget.

Felmérések szerint csak Budapesten mintegy 45 ezer gáz-, illetve szilárd tüzelésű háztartás távhőre kapcsolása évente megközelítőleg 67 ezer tonna CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezne. Ezen felül, a becslések alapján, éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb károsanyag kerülne a légkörbe.

Érdekesség, hogy főként a távhőtermelésben részt vevő, kapcsoltan hőt és áramot termelő hatékony energiatermelés évi egymilliárd köbméter földgáznak megfelelő primerenergia-megtakarítást jelentett Magyarország számára az elmúlt évtizedben – újabb évi kétmillió tonna szén-dioxid emisszióját előzve meg. Ez a szén-dioxid-mennyiség annyi, amennyi 600-700 ezer lakás teljes éves földgázfelhasználásából adódik, illetve 80 millió fa éves szén-dioxid-megkötésének felel meg.

Mindez azt jelenti, hogy sokkal egészségesebb lehet a főváros levegője, amely érzékelhető javulást hozhat a fővárosi lakosok mindennapjaiba.

Azonban nemcsak a város levegője óvható meg a modern távfűtés mind szélesebb körű alkalmazásával, hanem a felhasználók is nagyobb biztonságban érezhetik magukat. A távhőszolgáltatás ugyanis az egyéb fűtési módokkal ellentétben veszélytelen: megszűnik a szivárgás, szén-monoxid-mérgezés, vagy az esetleges robbanás lehetősége is.

A környezettudatosság és a biztonság mellett fontos tényező a felhasználók számára az ellátásbiztonság is, mely jelen projekt megvalósításával még stabilabbá válik. A pókhálószerűen szőtt vezetékhálózatnak köszönhetően egy esetleges csőtörés esetén is gyorsan újraindulhat a szolgáltatás.