Ezek a világ legnagyobb bankjai 2019-ben

dollár yuan pénz usa kína
HUAIBEI, CHINA - JULY 26: (CHINA OUT) An employee counts money at a branch of Industrial and Commercial Bank of China Limited (ICBC) on July 26, 2011 in Huaibei, Anhui Province of China. According to the China Foreign Exchange Trading System, The Chinese currency, Renminbi (RMB), Tuesday rose 33 basis points from previous trading day to a record high of 6.4470 against the U.S. dollar. (Photo by VCG/VCG via Getty Images)
Vágólapra másolva!
A méreteket tekintve Kína adja a világ legnagyobb pénzintézeteit, azonban az amerikai bankok sokkal hatékonyabban működnek – derül ki a The Banker friss jelentéséből, amely a világ 1000 legnagyobb bankját összesítette.
Vágólapra másolva!

A kínai és az amerikai bankok uralják a pénzintézeti szektort a világban – így foglalható össze röviden a The Banker éves, Top 1000 World Banks című elemzésének 2019-es kiadása. A méreteket tekintve az látszik, hogy a kínai bankok a toplista első négy helyét simán elviszik.

Az úgynevezett Tier 1-es tőkésítési mutató alapján a globális top10-es lista élmezőnyét az alábbi kínai cégek uralják:

Industrial and Commercial Bank of China (338 milliárd dollár), China Construction Bank (287 milliárd), Agricultural Bank of China (243 milliárd), Bank of China (230 milliárd). Itt a tavalyi rangsorhoz képest annyi módosulás történt, hogy a 3. és a 4. szereplő helyet cserélt egymással.

A méreteket tekintve a kínai bankok uralják a világot Forrás: AFP/Imaginechina/Chang Zhongzheng

A következő négy helyet azonban egyöntetűen amerikai pénzintézetek szerezték meg: JP Morgan Chase (209 milliárd dollár), Bank of America (189 milliárd), Wells Fargo (168 milliárd), Citigroup (158 milliárd). A top10-es listán az utolsó két helyet a brit székhelyű HSBC (147 milliárd dollár), valamint a japán Mitsubishi UFJ (146 milliárd) szerezte meg.

Noha a méreteket tekintve a kínai bankok uralják a mezőnyt, az eszközfelhasználások hatékonyságában egyértelműen az amerikai cégek vezetnek.

A jelentés alapján az amerikai pénzintézetek 40 százalékkal hatékonyabbak – vagyis jóval magasabb profitokat érnek el – kínai társaikhoz képest.

Az amerikai bankok emellett a kínaiakhoz viszonyítva magasabb hozamot realizálnak nemcsak az eszközeiken, de a tőkéjükön is.

Globális összevetésben a bankok soha nem látott erős évet produkáltak, még annak ellenére is, hogy a szigorúbb szabályozások, a keményebb tőkekövetelmények, a pénzügyi technológiai cégek felől érkező erősödő verseny, valamint az alacsony európai és amerikai kamatok nem könnyítették meg a helyzetüket.

A vizsgált 1000 bank körében az összesített adózás előtti profit 1135 milliárd dollár volt, ami több mint 10-szer akkora, mint 2009-ben

– akkor ütöttek be a pénzügyi válság negatív következményei.

Az amerikai bankok egyelőre még jobban használják az eszközeiket a többieknél Forrás: Imaginechina/dycj - Imaginechina/Dycj

Jó hír továbbá, hogy a nehézségekkel küzdő európai országokban (Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország), is érezhető javulások mutatkoztak, elsősorban a nemteljesítő hitelek csökkenésével. Míg a görög és portugál bankok drasztikusan csökkentették a veszteségeiket, addig a spanyol pénzintézetek növelni tudták a nyereségeiket.

A brit bankok még a brexit ellenére is harmadával tudták növelni a profitjaikat, de összességében még mindig le vannak maradva az erős nyereségeket és tőkehozamokat produkáló francia vállalatok mögött.
Vannak azonban olyan országok, ahol a bankrendszer komoly nehézségekkel küzd – elsősorban a gazdasági felfordulások és a zuhanó devizaárfolyamok miatt.

Ilyen például Argentína, ahol a bankok mérlege ötödével esett vissza, a profitok pedig 10 százalékkal csökkentek.

Törökországban az eszközállomány 15, míg a nyereség 22 százalékkal zsugorodott.

Noha az amerikai bankok hozamai lenyomják a kínai pénzintézetekét, az USA cégei simán elmaradnak a közép-ázsiai és az afrikai pénzintézetek mögött – legalábbis számszerűsített hozamokban. Míg az előbbi csoport 23, addig az utóbb 20 százalékos hozamot ért el. A jelenség mögött az áll, hogy mivel a feltörekvő piacok egyes részein igen alacsonyak a bankolási szintek, ezért ezeken a területeken a pénzintézetek sokkal gyorsabban tudják növelni a profitjaikat a fejlett gazdaságokhoz képest.