Kis könyvesboltból mindenevő óriás – az Amazon története

Amazon, Ezekben a márkákban bíznak leginkább a fiatalok
4. Amazon
Vágólapra másolva!
Egy Jeff Bezos nevű 30 éves fiatalember 1994-ben megalapított egy egyszerű online könyvesboltot, melynek az Amazon nevet adta. Most, 25 évvel később a Seattle-i székhelyű cég a világ egyik leghatalmasabb vállalata, Bezos pedig a világ leggazdagabb embere. Íme, a történet arról, hogy lett az Amazon az online kereskedelem királya, és miként terjesztette ki hatalmát számos más területre is.
Vágólapra másolva!

Napjainkban az Amazon egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy számos területen jelen van. Messze vagyunk már az 1994-es indulástól. Az online könyvesboltból ugyanis mára egy olyan összetett gigász lett, amely megkerülhetetlen nemcsak az amerikai, de a globális piacon is. Noha a vállalat technikailag egy olyan piactér, amely harmadik felek termékeit értékesíti, valójában az üzleti tevékenysége ennél sokkal szelesebb körű. Az Amazon mára audiovizuális tartalomszolgáltató, cégeknek árul tárhelyeket, valamint beszállt a friss termékek házhozszállításába is – írja a Business Insider összefoglalója.

Ami pedig igen sikeressé teszi az Amazont, az az, hogy minden érdekeltségébe tartozó területen igen szorosan követi a trendeket, és alkalmazkodik is azokhoz.

Ezzel együtt jár, hogy a vállalat igen széles skálán ruházott be termékekbe és piacokba, ami lehetővé tette, hogy Bezos cége csak tavaly már nettó 233 milliárd dolláros bevételt generáljon.

Az Amazon egyébként 1997-ben lépett tőzsdére, és nem sokkal később, 1999-ben, a Time magazin már az év emberének választotta Bezost. Az internetbuborék 2000-es kipukkadása után az Amazon árfolyama is megrogyott, de még abban az évben is képesek voltak minimális nyereséget összehozni.

Jeff Bezos ma már a világ leggazdagabb embere Forrás: AFP/Jim Watson

Az igazi áttörést a cég saját fejlesztésű e-könyv-olvasója, a Kindle hozta meg 2007-ben, amelyre a cég e-könyveket is kínált. Rövid időn belül több millió darabot adtak el belőle, és volt időszak, amikor több Kindle-t adott el a cég, mint papíralapú könyvet. Jelenleg a tizedik generációs modelleknél tartanak, idén tavasszal mutatták be a legújabb változatot.

Az Amazon részvényeinek árfolyama újabb és újabb csúcsokat dönt, manapság 1900 dollár fölött jegyzik (az 1997-es kibocsátási árfolyam még 18 dollár volt),

tavaly októberben az Apple után második cégként haladta meg piaci tőkeértéke az ezermilliárd dollárt.

Felvásárlási láz

Ahhoz azonban, hogy az Amazon idáig eljusson, számos üzletet kellett kötnie, és el kellett költenie több milliárd dollárt. Bár a vállalati felvásárlások között van néhány igen ismert és fontos üzlet is, az Amazon sok olyan akvizíciót is végrehajtott, amelyek bár nem tűnnek lényegesnek, mégis nagyban befolyásolták a cég fejlődési irányát.

Az Amazon történetében két olyan nagy üzlet volt azonban, amely alapjaiban változtatta meg a társaság működését. Az egyik ilyenre 2009-ben került sor, amikor Bezosék 1,2 milliárd dollárért megszerezték a Zappos nevű online cipőáruházat, illetve egy évvel később (545 millióért) egy másik e-kereskedelmi céget, a Quidsit. Annak ellenére, hogy az Amazon 2017 áprilisában végül megszabadult az utóbbitól, a két üzlet fordulópontnak számított a vállalat történetében.

Ezekkel a felvásárlásokkal ugyanis világossá vált, hogy Bezos célja az, hogy kiterjessze az Amazon működését a könyvek, illetve a harmadik féltől származó termékek árusításához képest.

A másik fordulópont 2012 márciusában jött el, noha itt egy olyan felvásárlásról van szó, amely önmagában nem kapott túl nagy hírverést. Ekkor az Amazon 755 millió dollárért szerezte meg a Kiva Systems nevű vállalatot – az üzlet egyébként bekerült az Amazon három legnagyobb felvásárlása közé.

Az Amazon már saját technológiai fejlesztésekkel is támogatja a tárolási kapacitásait Forrás: AFP/Chris J Ratcliffe

Miközben a Kiva Systems név talán sokak számára ismeretlen lehet, 2015-ben belőle lett az Amazon Robotics, amely alapjaiban járult hozzá az Amazon gyártási és logisztikai innovációihoz. A társaság fókuszában a kisebb robotok, illetve a programozható és hordozható szállítási egységek állnak. A cél az, hogy ezek a gépek egyenként el tudjanak juttatni egy több mint 540 kilogrammos csomagot egyik helyről a másikra. Ezzel együtt az Amazon végül felmondhatta a szerződéseit olyan külső felekkel, mint az Office Depot vagy a Staples, és

a Kiva technológiájának segítségével igen komoly fejlesztéseket hajtott végre például a saját tárolási kapacitásaiban.

A bostoni székhelyű Amazon Robotics felel végső soron minden olyan mesterséges intelligencia fejlesztésért, melyek lehetővé teszik az automatizációt az Amazon központjaiban és raktáraiban.

A nagy üzleti dobás

Az Amazon legnagyobb felvásárlására azonban egészen 2017-ig várni kellett.

A Seattle-i óriás akkor vette meg ugyanis 13,7 milliárd dollárért a Whole Foods szupermarketláncot.

Ez elképesztően fontos üzlet volt az Amazonnak, ezzel ugyanis lehetővé vált, hogy tesztelje az értékesítési stratégiáit az olyan kisebb saját egységeken túl is, mint az Amazon Go. Mindazonáltal vannak olyan elemzők, akik szerint mindez kifejezetten rontott a szupermarket szolgáltatásain. A Business Insidernek nyilatkozva José Luis de Haro gazdasági szakíró hangsúlyozta, a költségcsökkentések például azzal jártak, hogy a Whole Foodsban gyakran volt hiány néhány kulcsfontosságú termékből is.

Komoly lépést jelentett a fizikai üzletek terepén a Whole Foods megszerzése Forrás: Whole Foods

Ezzel párhuzamosan az Amazon tető alá hozott néhány kisebb, de a pénzügyi sikeresség szempontjából annál fontosabb üzletet is. Ezek elsősorban az Amazon Web Services (AWS) üzletághoz tartoztak, amely a vállalat felhőalapú tárhely szolgáltatási platformja. Az izgalmas felvásárlások közé tartozott, amikor Bezos cége 2015 szeptemberében 296 millió dollárért megszerezte az Elemental Technologies nevű céget. Ez tette lehetővé ugyanis, hogy az Amazon be tudja építeni a videószolgáltatásait az AWS ernyője alá.

Az AWS fontossága pedig a nyereségesség szempontjából megkerülhetetlen. Ez az üzletág ugyanis egyedül 25,7 milliárd dolláros profitot hozott az Amazonnak 2018-ban.

Jóllehet a piacon vannak olyan versenytársaik is, mint a Microsoft alá tartozó Azure, vagy a Google Cloud, az AWS eddig mindkét szereplőt le tudta nyomni. A következő izgalmas lépés pedig az lehetne, ha az Amazon vezetése leválasztaná az AWS-t egy külön céggé, és önállóan is tőzsdére vinné – jegyezte meg de Haro.

Mit tartogat a jövő?

A kérdés tehát az, mit tartogat a jövő az Amazon számára. Az eddigi terjeszkedések és újítások alapján azonban ezt jelenleg igen nehéz megjósolni. De Haro most úgy látja, arra komoly esély lehet, hogy az Amazon a jövőben még tovább növeli a részesedését a fizikai üzletek piacán. Ezen a területen pedig még lennének is olyan kisebb szereplők (mint a Warby Paker vagy a Lululemon), amelyek formálhatják az Amazon termékstratégiáját.

A másik irány az egészségügyi ipar lehet.

Az most sem titok, hogy az Amazonnak érdekeltsége van az eHealth nevű egészségügyi vállalatban, és tovább növelte a jelenlétét azzal, hogy megvette a PillPack nevű online gyógyszertárat.

Az egészségügyi terjeszkedés tehát adná magát, de az eddigiek alapján egy dolog tűnik biztosnak: Bezos és csapata szorosan figyeli a változásokat, és valószínűleg kíméletlenül le fognak csapni a legjobb lehetőségekre.