Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A sereghernyó nem egyszerűen kártevő: a Spodoptera frugiperda egyedeit valóságos "falógépeknek" tartják, és Argentínától Floridáig rettegnek tőlük a gazdálkodók. Lárváik nagyon rövid idő alatt képesek beteríteni hatalmas területeket, és egyáltalán nem válogatósak: majdnem mindent megesznek, ami az útjukba kerül.
Az állatfaj azért is ad okot az aggodalomra, mert 2016-os afrikai felbukkanása már akkor dollármilliárdokban mérhető károkat okozott a haszonnövényekben. Az azóta eltelt alig néhány évben pedig India, Nepál, Tajvan, a Fülöp-szigetek és Kína számos művelési területén járványszerűen jelent meg, esetenként több száz hektárt fertőzve meg.
A rövid periódus alatti gyors és ijesztő elszaporodást az alábbi térképen jól nyomon lehet követni. 2016-tól mostanáig ekkora területeket "lakott be" a sereghernyó. Nemcsak az Egyenlítőt lépte át Afrikában (elsőként Nigériában felbukkanva), hanem a Távol-Keleten is berendezkedett.
Ghánában 2017-ben már vészhelyzetet hirdettek a megjelenése miatt.
2018 szeptemberében igazolták jelenlétét az indiai Gudzsarát államban, majd idén januárban Kína határában, Mianmarban is észlelték, ahol soha korábban nem fordult elő. Nem sokkal később Tajvanon és a Fülöp-szigeteteken is felbukkant:
Arról, hogy az Ázsiában élő gazdálkodóknak micsoda félelmetes ellenséggel kell most szembenézniük, a sereghernyó okozta eddigi pusztítás mértékei és a védekezésre fordított költségek mutatják:
A sereghernyók pedig nem válogatósak, és különösen lárva állapotukban rettenetesen falánkok. Ekkor a kukoricát kedvelik a leginkább, ám az étrend később kiszélesedik.
Gabonaféléken éppúgy jól érzik magukat, mint a rizsen vagy a cirokon, de megélnek akár a fűféléken is.
Amióta pedig nagy számban megjelentek Kínában, sokan attól félnek, az általuk okozott kár még inkább felfele tolhatja a sertéspestis miatt elszabadult sertéshúsárak okán, az amúgy is magas élelmiszer-inflációt. Ugyan a haszonnövények és zöldségek árai még nem változtak, de a hernyók már megjelentek az északi, legfontosabb termőterületek szélén, és ezért sokan attól tartanak, a sertésválság után újabb élelmiszerellátási krízis törhet ki az országban.
Adódik persze a kérdés, hogyan védekezhetnek a gazdálkodók a veszélyes kártevő ellen? Erre valószínűleg a "biológiai hadviselés" tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak. Kínában például már mintegy 1700 éve használnak bizonyos hangyafajokat más kártékony fajok ellen, illetve később katicabogarakat is bevetettek a termést károsító férgek és hasonlók ellen. Észak-Amerikában a már említett génmódosítás jelentette a megoldást, valamint az, hogy a sereghernyóknak a hideg az egyik legfontosabb ellenségük: populációjuk nagyja kipusztul az USA számos értékes termőterületén a téli időjárásban, így ez segít visszafogni károkozásukat.
S van még egy eszköz, amelyet az amerikai farmerek sikerrel alkalmaztak a sereghernyók ellen. Ezek pedig a parazita darazsak, amelyek tojásaikat más rovarok testébe rakják. Az a gazdatest erőforrásait használja el a növekedéséhez, míg végül kitör abból, ami a hordozó rovar halálát okozza.
Most, hogy sereghernyók milliói Kína éléskamrájának kapujában topognak, az ottani mezőgazdasági kutatóintézetek azt javasolják, hasonló módon vegyék elejét a készülő pusztításnak.
A biológiai fegyver ott a poloska, amelynek egyes fajtái képesek lemerevíteni sereghernyó áldozataikat ("paralizálni"), majd annak testéből táplálékul kiszívják a nedvességet.
A tesztek alapján, egyetlen poloska naponta negyven sereghernyóval képes e módon végezni. A Bloomberg azt írta, egy kutatóintézet a biztató eredményeken felbuzdulva 10 millió poloska gyors kitenyésztését kezdheti meg, akár már hamarosan.
A sereghernyó 2017-ben már a Földközi-tenger környékén is felbukkant. Magyarországi megjelenéséről egyelőre nem érkezett jelentés.
