Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Origo több alkalommal írt arról - például ebben a cikkében -, hogy Afrika fejlődésének legfontosabb feltételei közé tartozik az, hogy az ottani országok lakosainak minél nagyobb arányban legyen hozzáférésük a villamos energiához, ezzel összefüggésben pedig az internet nyújtotta szolgáltatásokhoz. Például, egyes kínai vállalatok is azon dolgoznak, hogy erre a két vonatkozásra együttesen kínáljanak megoldást, napokig töltés nélkül működő, de internetezésre alkalmas, egyszerű okostelefonjaikkal.
A vállalatokat ugyanakkor nem pusztán humanitárus szempontok vezérlik:
Afrika demográfiai szempontból a világ legfiatalabb kontinense, amely óriási, jelenleg még kiaknázatlan piacot jelent a cégeknek.
Az internetes penetráció fejlődése látványos: 2005-ben még csak 2,1 százalékon állt a kontinensnyi átlag, 2018-ban már 24 százalékon:
Ugyanakkor hiába produkálja Afrika az internetelérés növekedésének globálisan is legjobb mutatóját, a világ más térségeihez hasonlítva, abszolút értéken még mindig kevésnek számít az elért eredemény: ez az egyetlen olyan kontinens a világon, ahol a lakosság több mint felének nincs csatlakozási lehetősége a világhálóra.
Nehezíti a digitális fejlődést az is, hogy az internet, ha van is, rendkívül drága. A cégeknek nagyon kevés helyre éri csak meg kiépíteni a stabil vezetékes hálózatot, így sok felhasználónak az egyetlen lehetősége a mobilinternet. Ez viszont - ahogy az alábbi összehasonlítás mutatja - a penetráció növekedése ellenére is drága maradt az utóbbi években, és Ázsiával, Amerikával is összehasonlíta a legmagasabb a jövedelmekhez képest:
Ezen kívánnak változtatni a nagy techcégek.
Az internetes penetráció költséghatékony és a felhasználók által is megfizethető növelésére pedig akkor van esély, ha a máshol már bevált technológiákkal biztosítanak szélessávú hozzáférést, mind üzleti-kormányzati, mind lakossági ügyfeleknek. Ennek pedig Afrika esetében is a tenger alatt végighúzott kábelek adhatják a törzshálózati alapját..
A Facebook - az Oroszlánkirályból kölcsönvéve - Simba néven kábelezi körbe a kontinenst a tenger alatt, számos tengerparti kiállási ponttal.
A közösségi médiáról ismert vállalat olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek Európában és Ázsiában már beváltak. Az nem teljesen világos, hogy a Facebook ennek során hogyan működik együtt afrikai távközlési szolgáltatókkal, különösen a finanszírozás tekintetében.
A Google Portugáliától Dél-Afrikáig húz tenger alatti kábelt, az első fázis 2021-re készül el.
A kábelt Equiano-nak nevezték el, egy XVIII. századi nigériai író és rabszolgaság-ellenes mozgalmár, Olaudah Equiano után. Az összeköttetés kapacitása hússzorosa lesz a most a régióban működő projektekének, és elsőként Nigériát akarják vele kiszolgálni, hiszen ez jelenleg Afrika legnagyobb internetes piaca. A projektet teljes egészében a Google finanszírozza.
A nagysebességű átvitelre képes optikai kábelek jelentős fejlesztéseknek tekinthetők mindkét cég részéről az afrikai kontinensen. Korábban a Facebook - helyi szolgáltatókkal együttműködve - már indított egy programot, 20 országban, melynek lényege az volt, hogy a felhasználók előre definiált oldalakat ingyenesen (adatforgalmazási díj nélkül) látogathattak. A kezdeményezést ugyanakkor sok kritika érte, azért, mert úgy tűnt, a Facebook ezzel "kalitkába" zárná a felhasználókat, és csak a számára kívánatos oldalakra terelné őket.
A Google a nigériai Lagosban indított ingyenes nyilvános wifi szolgáltatást, és a következő lépésként, napenergiával üzemelő óriási légballonokkal biztosítaná a kapcsolódási lehetőséget, elsőként Kenyában.
A tenger alatti kábelek kapcsán viszont a cégek azt remélik, hirtelen több millió új felhasználó csatlakozhat stabilan a világhálóra.
