A Libra célja az, hogy olyan könnyedén lehessen pénzt küldeni akár a világ másik pontjára, illetve fizetni azzal, mintha üzeneteket vagy képeket küldene egyik felhasználó a másiknak.
A legtöbb sajtóorgánum ugyan kriptovalutaként emlegeti a Librát, azonban a többiekkel ellentétben a stabilitását a klasszikus pénzügyi rendszer adja majd, tehát nagy valószínűséggel a referenciapontot valamilyen formában az amerikai dollár fogja jelenteni.
A francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire a bejelentés után nem sokkal megszólalt a Facebook új projektjével kapcsolatban és kijelentette,
hogy a Libra nem lehet és nem is vállhat önálló valutává, és ezt minden lehetséges módszerrel meg kell akadályozni.
A német parlament egyik képviselője is osztotta a francia pénzügyminiszter álláspontját. Szerinte nagy a veszélye annak, hogy ha valóban megtörténik a Libra bevezetése, akkor a Facebook úgynevezett árnyékbankká alakul. Hozzátette: nem szabad engedni a vállalatoknak, hogy egy "virtuális nirvánában", szabályozások nélkül tevékenykedjenek.
Ráadásul a Librával kapcsolatban a bizalom is komoly gond, amely viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy egy kriptovaluta sikeres legyen a piacon. Megbízni a Librában gyakorlatilag egyet jelent a Facebookba vetett bizalommal, az most viszont jócskán hiányzik.
A döntéshozóknak sem tetszik a dolog, hiszen a világ egyik legerősebb vállalata tovább duzzadna és még nagyobb befolyásra tenne szert, ezúttal a pénzügyi életben. Amennyiben a projekt sikeres lesz, úgy még több hasonló, nem decentralizált kriptovaluta jelenhet meg a piacon.
A Libra és a többiek között van egy alapvető nevezetesen, hogy csak azok a cégek bányászhatják, amelyek tagjai a Libra Association-nek.
A Facebook azt tervezi, hogy az elkövetkező időszakban egyre több vállalatot von be, öt év múlva pedig szabadon bányászható lesz a kriptovalutájuk. Ez a váltás egy komoly belső feszültséget is jelenthet a jövőben, mivel minden bizonnyal jócskán fog akadni olyan cég, amely nem akar majd lemondani a kizárólagos "bányászati" jogáról.