Közeleg a tél az európai energiapiacon

elektromosság illusztráció
Chinese electricians install electrical wires on a pylon near the Xiaowan Hydropower Station in southwest Chinas Yunnan province, 11 September 2009. China Huaneng Group plans to start operation of the first generation unit of its Xiaowan hydropower project in southwestern Chinas Yunnan Province on September 25, state media reported. Huaneng plans to put two of the 24.1 billion yuan (US$3.53 billion) projects generation units into operation this year, Xinhua news agency reported. The project, which features six 700-megawatt generation units, is built on the middle reaches of the Lancang River. Construction started in 2002 and is scheduled to be completed by 2011. Half of the projects electricity output will be transmitted to Guangdong Province, while the rest will be consumed locally.
Vágólapra másolva!
Az Európai Unió Tanácsa május 22-én elfogadta a Tiszta Energia Minden Európainak című, negyedik energiapiaci szabályozási csomagját, ami jelentősen átszervezné a villamosenergia-rendszerek jelenlegi működését. A „Téli csomagnak" becézett jogszabálygyűjtemény fontos célja felgyorsítani az országok közötti piaci integrációt, ennek érdekében szabályozói jogköröket vonna el a nemzetállamoktól.
Vágólapra másolva!

1977. július 13-án, az esti órákban óriási vihar söpört végig New York utcáin. A sorozatosan becsapódó villámok pár óra leforgása alatt megbénították a villamosenergia-ellátást, és sötétségbe borították a város nagy részét. A zavar elhárításához szükséges egy nap alatt az utcákon elszabadult a pokol: több mint ezerötszáz boltot fosztottak ki, körülbelül ezer tűzesethez hívták ki a tűzoltókat és csaknem négyezer embert tartóztattak le. A becsült kár meghaladta a 300 millió dollárt. Az eset jól mutatja, hogy az ellátásbiztonság nem játék.

Negyven évvel később, 2017 januárjában szokatlanul alacsony hőmérsékletet mértek Európa-szerte, aminek hatására a legtöbb országban jelentősen megugrott a villamosenergia-kereslet. Ezzel párhuzamosan a fagyos idő nehézségeket okozott az energiatermelésben is: szénszállítási problémák, alacsony víz- és szélerőmű teljesítmény, valamint számos blokk leállása csökkentették a kínálatot. A kritikus időszak alatt a hazai ellátás folytonos maradhatott, ez azonban valószínűleg másképp alakult volna, ha – Görögországhoz és Bulgáriához hasonlóan – Románia is bevezeti kilátásba helyezett exportkorlátozását.

Aggályos feltételezések

Az Európai Unió kiemelt prioritású projektje az Energia Unió koncepció, azaz egy közös, határok nélküli piac kialakítása. A terv megvalósulását készítették elő az EU korábbi szabályozási csomagjai: például a legutóbbi, 2009-es csomagot „harmadik liberalizációs csomagnak" is nevezik. A vízió szimbolikusnak tekinthető. A mögöttes gazdaságpolitikai érvek jól ismertek: egyrészt a piaci verseny növekedése miatt a fogyasztók olcsóbban juthatnak majd energiához, másrészt a rendszer növekedése javítja majd az ellátásbiztonság. Mindkettő feltételezés aggályos.

A szektor magas tőkeintenzitása miatt félő, hogy a nagy szereplők fognak még nagyobb befolyáshoz jutni, és növekvő piaci erejükkel könnyedén növelhetik majd áraikat.

Aggályos feltételezéseken alapul az Európai Bizottság energiaterve Forrás: AFP/Imaginechina/Long yudan

Ráadásul ezek a vállalatok az uniós stratégiát jelentősen alakítani képes országokhoz köthetők, így a jelenség csökkentése mögötti motiváció enyhén szólva is kérdéses. Az ellátásbiztonsági probléma, hogy bár minden uniós dokumentum a szolidaritás és bizalom növekedésére épít, amikor eljön az igazság pillanata és a tagállamoknak áldozatot kellene hozniuk a közös célokért, a döntéshozók rendre nemzeti érdekeiket követik.

Ettől a magatartástól egyoldalúan eltérni bármely ország vezetőjének felelőtlenség.

Újabb szuverenitási korlátozó elem

Az európai döntéshozók úgy ítélték, hogy a nemzeti érdekek akadályozzák víziójuk megvalósulását, ezért eldöntötték, hogy magasabb sebességre kapcsolnak. Ennek megfelelően 2016. végére elkészítették a Tiszta Energia Minden Európainak című, negyedik energiapiaci szabályozási csomagjukat, amit a szakzsargon Téli Csomagnak keresztelt. Az Európai Parlament március végére elfogadta a csomag utolsó jogszabályait is, amelyek minden eddiginél grandiózusabb célokat tűznek ki a minimális határkeresztező kapacitásokra vonatkozóan, és amelyek szabályozói jogköröket vonnak el a tagállamoktól.

Ezenfelül

Arra, hogy a hirtelen végbemenő piaci nyitás során a kisebb szereplőket hogyan lehet majd megvédeni a nagyobbaktól, egyelőre – nem meglepő módon – nincsenek kielégítő javaslatok. Az ellátásbiztonsággal kapcsolatos félelmekre az EU válasza következetesen ugyanaz, mint amit a 2017-es események előtt jósoltak: nincs itt semmi látnivaló, Európát nem fenyegetik ellátási nehézségek. Két éve – a történtek fényében – az Európai Bizottság beismerte tévedését. Ahogy akkor sem, most sem terheli őket valós felelősség.

Az Európai Bizottság nem képes a korrekcióra

Az Európai Parlamenti választások előtt bő egy hónappal az Európai Bizottság elfogadta az Energia Unió állapotáról szóló jelentést, majd a választások előtt egy héttel, május 22-én az Európai Tanács is adoptálta a csomagot. A közlemények örömmel tudatják mindenkivel, hogy a szabályozási csomag elfogadásával a Junker Bizottság teljes mértékben teljesítette stratégiai vízióját. A jelentés azt sugallja, hogy a bizottság varázsütése hatására a korábbi környezetterhelő, drága és veszélyes energiarendszer megszűnt, és egy szép új világ kapujába kerültünk.

Ezzel szemben a valóság sokkal inkább azt mutatja, hogy

A tévedésspirál által előrevetített jövőkép pedig jobban leírható a csomag beceneve által is sugallt, napjainkban igen aktuális szlogennel: közeleg a tél.

Az energiapiaci szabályozás jelenlegi fázisa olyan választások elé állítja a hazai szakpolitikusokat, amelyek nagy hatással lesznek Magyarország jövőbeli jólétére, és amik jelentős része visszafordíthatatlan tendenciákat indít el. Fontos, hogy ezeket a döntéseket erős patrióta attitűddel hozzák meg, mert ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy Magyarország ne veszítse el a kontrollt energiaellátása felett, és így harminc év múlva (is) a legélhetőbb országok közé tartozhasson.

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Energetika Üzletágának vezetője