Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A monetáris kondíciók változatlansága megfelel az elemzői várakozásoknak, akik közül többen úgy vélték, hogy június végén, a következő Inflációs jelentés publikálásakor várható újabb normalizáló lépés a monetáris tanácstól.
Ezt vetítette előre a testület a március végi, kamatdöntő ülés után kiadott közleményében, amelyben közölte,
a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.
A jegybanki alapkamat majdnem napra pontosan három éve, 2016. május 25. óta 0,9 százalékon áll.
A testület döntéséről való indoklása nem változott érdemben a korábbiakhoz képest.
Megismételték, hogy a monetáris politikai döntéseiknél óvatos megközelítést alkalmaznak, nagyban támaszkodnak a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére, és az árstabilitás fenntartására fókuszálnak.
Kiemelték, hogy az európai konjunktúrát és az eurózóna inflációját övező lefelé mutató kockázatokkal összhangban az Európai Központi Bank (EKB) első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások még későbbre tolódtak, aminek eredményeként a laza monetáris kondíciók az eurózónában a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn.
Megjegyezték azt is, a magyarországi infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg, a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.
Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves távlatában értékeli.
„A döntés összhangban van a piaci várakozásokkal, különösen, hogy a jegybankárok már régóta nem az alapkamat esetleges módosításával, hanem más eszközökkel, például az egynapos betét kamatával befolyásolják a monetáris feltételeket" – kommentálta az MNB-döntést Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az Origónak.
A szakember hozzátetette: „Várakozásaink szerint a jegybank a júniusban megjelenő inflációs jelentése, vagyis a legfrissebb inflációs trendek alapján, szigorításról dönt majd. A többéves csúcsra emelkedő infláció, valamint a lendületes, 5 százalékot meghaladó GDP-bővülés ugyanis indokolja a szigorúbb monetáris feltételeket".
Ha lesz szigorítás júniusban, akkor sem az alapkamatot emeli majd az MNB, hanem – a legutóbbi, márciusi döntéshez hasonlóan – más megoldásokat alkalmaz: például az egynapos betét kamatát növelheti, ami ezzel a pozitív tartományba kerülne, vagy szűkítheti a likviditást a piacon - véli az elemző.
