Ezért hiszik a gazdagok mindenkinél jobbnak magukat

gazdag, milliárdos, pénz, dollár, pénz, üzletember
Vágólapra másolva!
Bár ezt más korábban is sokan gyaníthatták, de most már a tudomány is megerősítette: a gazdagok mindenkinél jobbnak hiszik magukat. Ennek következtében pedig nagy az esély arra, hogy ezeknél a csoportoknál a „siker sikert szül" megállapítás generációs alapon is igaz.
Vágólapra másolva!

Azok az emberek, akik magasabb társadalmi osztályba születnek, az átlagosnál sokkal gyakrabban rendelkeznek túlzott önbizalommal és túlzott hittel arra vonatkozóan, hogy egyes területeken jobban fognak teljesíteni, mint mások. Ráadásul ez fordított esetben is igaz, vagyis

a túlzott önbizalom kimutathatóan nem jellemző az alacsonyabb osztályokba születettekre

– derül ki egy tanulmányból, melyet a szakmailag igen magasan jegyzett Journal of Personality and Social Psychology című folyóiratban tettek közzé.

A kutatás egyik legizgalmasabb megállapítása, hogy

nem érvényes az a közkeletű elképzelés, hogy minden egyes ember hajlamos arra, hogy jobbnak gondolja magát az átlagnál.

Az eredmények ugyanis egyértelműen kimutatják, hogy a középosztály és felsőbb osztályok tagjai sokkal hajlamosabbak az ilyen hozzáállásra – mondta a kutatás vezetője, Peter Belmi, a University of Virginia professzora.

Státusz és önbizalom

A vizsgálat során a kutatók számos kísérletet végeztek el, amelyben a társadalmi osztály és a túlzott magabiztosság kapcsolatát igyekeztek feltárni. Az egyik kísérletbe például a kutatók 150 000 mexikói kisvállalkozót vontak be, akik hitelért folyamodtak – felmérve az alanyok jövedelmét, képzettségi szintjét, valamint a társadalmi helyzetükről meglévő benyomásaikat. A résztvevőkkel elvégeztettek egy pszichológiai tesztet, amely összekapcsolódott a hitelképességük megállapításával.

Ezt követően az alanyokat arra kérték, hogy mondják el, egy 1-től 100-ig terjedő skálán hogy ítélik meg a saját helyzetüket a többiekéhez képest. Az eredmény az lett, hogy a gazdagabb, magasabb társadalmi osztályhoz tartozó résztvevők sokkal magabiztosabbak voltak az eredményeikkel kapcsolatban, mint a többiek.

A szocializáció miatt is nőhet az egyenlőtlenség Forrás: Getty Images / China Photos

Belmi szerint a háttérben egy fundamentális különbség áll, amely elválasztja a középosztályt a munkásosztály tagjaitól. A középosztálybeliek ugyanis alapvetően úgy szocializálódtak, hogy individualista módon különítsék el magukat más személyektől. Ez azt jelenti, hogy

számukra sokkal természetesebb kifejezni, hogy mit gondolnak és éreznek, valamint sokkal magabiztosabban adják elő a véleményüket és az ötleteiket – még akkor is, ha nem rendelkeznek megfelelő tudással.

Ezzel szemben a munkásosztály tagjait a kezdetektől alázatosságra tanítják, illetve arra, hogy „tudják, hol a helyük" a társadalmi hierarchiában – mondta Belmi.

Mindennek következtében pedig az individualizmus és a magabiztosság végső soron nagyobb sikerhez is vezet a magasabb osztályok tagjai számára.

Következésképpen az előny előnyt szül, vagyis akik eleve magasabb osztályba születtek, nagy valószínűséggel meg is fognak maradni abban.

Ennek oka tehát az, hogy a magasabb osztályba születők már a kezdetektől olyan magatartásokat vesznek fel, amelyek nagyobb sikerhez vezetnek, vagyis ez a siker folyamatosan öröklődik egyik generációról a másikra.

Nagyobb vagyon, kisebb empátia

Nem Belmi kutatása volt azonban az első, amely hasonló eredményekre jutott. Michael Varnum agykutató 2015-ben publikálta annak a kísérletnek az eredményeit, amely az empátiát vizsgálta különböző társadalmi csoportoknál. A kutató 58 résztvevőnél mérte fel a társadalmi osztályra vonatkozó jellemzőket, beleértve például a családja jövedelmét vagy a szülei képzettségét. Ezt követően olyan EEG teszteket futtatott le, amelyek azt mérték, az alanyok agyi aktivitása hogyan változik, amikor semleges, illetve amikor fájdalomtól szenvedő arckifejezéseket látnak.

Illusztráció Forrás: 123rf.com

Az eredmény furcsa iróniája, hogy éppen azok a szereplők voltak a legkevésbé empatikusak, akik magasabb társadalmi státusszal rendelkeztek, és magukat az átlagnál empatikusabbnak vallották.

A kutatás valójában azt állapította meg, hogy a magasabb társadalmi osztályhoz tartozók agya gyengébben reagál mások fájdalmaira.

Fontos azonban kiemelni, hogy a fenti eredményeket erősen árnyalhatja, hogy valaki milyen társadalmi osztályhoz tartozónak érzi magát, illetve mennyire tartja önmagát gazdagnak vagy szegénynek. Már csak azért is, mert ez a percepció sokszor független az objektív anyagi helyzettől. A Business Insider és a Morning Consult például készített egy amerikai felmérést, amely ezt igen jól alátámasztja. Egyes amerikaiak ugyanis évi kevesebb mint 50 ezer dolláros jövedelem mellett is gazdagnak vallották magukat, míg mások évi több mint 100 ezer dolláros jövedelemmel is szegényként határozták meg saját magukat.