A The Lancet-ben, a rangos brit orvosi folyóiratban publikált, a világ alkoholfogyasztási szokásaival foglalkozó tanulmány szerint, Ázsiában a jövedelmi szintek emelkedése és az italozás terjedése illetve intenzitásának növekedése szerint összefüggés figyelhető meg. Az Asia Times közölte összefoglaló szerint a kutatók nem kevesebbet állítanak, mint hogy a jobb módban élő ázsiak átlagosan havonta egyszer lerészegednek, ami az italfogyasztási szokások átalakulását jelzi.
Az 1990-es évek óta, az "alkalomszerű, erős részegség" jelensége - alkalmazva az Egészségügyi Világszervezet besorolását - folyamatosan nő Kínában, Thaiföldön, Kelet-Timoron és Vietnámban.
Még a parányi, elzárt, a külvilágban élő kép szerint békés és csupa mosolygós ember lakta Bhutánban is kimutatható a részegségig jutó italozás terjedése. Itt 1972-ben az akkor uralkodó király döntése nyomán kidobták az ablakon a legtöbb, globálisan bevett országmutatót, köztük a gazdasági teljesítményre vonatkozó GDP-t, és a világon egyedüliként, "bruttó nemzeti boldogságban' adják meg az ország lakóinak jólétét. Mégis, a mostani eredmények szerint a bhutáni emberek is egyre gyakrabban néznek a pohár fenekére.
A kutatók az 1990-es adatokat a 2017-es modellezéssel vetették össze, és úgy találták, hogy
Más nagyobb államokban, mint India, Malajzia, Mianmar és a Fülöp-szigetek, szintén megfigyelhető a növekedés, ám annak mértéke jóval kisebb, és azt is ellensúlyozza a népességrobbanásból fakadó arányosítás.
A kutatók szerint
a gyors gazdasági növekedés és az egyéni jövedelmek emelkedése áll jórészt a jelenség mögött.
A nemrég még szegény országok közül a most közepes jövedelműek közé belépő államokban ugyanaz játszódik le, mint az 1970-es és 1980-as években Szingapúrban, Hongkongban, Tajvanon és Dél-Koreában. Ez utóbbi országok és államok ugyanis ezekben az évtizedekben már sikeresen meglépték azt a változást, amit a feltörekvő ázsiai államok csak most.
Jürgen Rehm, a Torontói Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője megjegyzi, egyre többen nyúlnak a pohárhoz a vizsgált országokban, melynek oka az lehet, hogy a jövedelmek emelkedésével életstílus-változás is történik, aminek részeként az alkoholfogyasztás - feladva az absztinenciát - vonzó, kívánatos dolognak tűnik.
A tanulmány szerzői megállapítják, hogy 1990 és 2017 között, a felnőttekre jutó átlagos alkoholfogyasztás 104 százalékkal nőtt Délkelet-Ázsiában, és 54 százalékkal a Csendes-óceán nyugati régiójában.
A kutatók szerint az ázsiai tendenciák mögött főként a nagy cégek állnak, akik részben meglovagolják, részben generálják az alkoholfogyasztás erősödését. Például a Heineken egy hatalmas gyárat nyitott meg nemrég az 1,2 milliós Kelet-Timor 250 ezres fővárosában, Diliben. De jelen van Ázsiában a Diego is, melyhez rengeteg nagy és népszerű italbrand tartozik. Rehm úgy véli, a cégek erőteljes marketingtevékenységének, a "nyugati" stílus promótálásának nagy szerep jut abban, hogy sokan feladják az eredetileg italtól tartózkodó életvitelüket.
De hogyan befolyásolja ezt a térségben erős iszlám?
Ironikus, hogy Közép-Ázsiában, ahol az országokban a muszlim vallás az uralkodó, viszonylag magas az alkoholfogyasztók száma, míg Oroszország ezen részén évtizedes összevetésben csökkenés mutatható ki.
A kutatók megjegyzik azt is, hogy Indiában hasonló ellentmondásra lehet felfigyelni. Indiában ugyanis masszívan növekszik az alkoholfogyasztás. Ugyanakkor itt van egy hatalmas, kb. 200 millió embert számláló muszlim populáció, amelynek tagjai egyáltalán nem isznak alkoholt. S ebbe a csoportba beletartozik a teljes indiai népesség alkoholt kerülő részének 57 százaléka is.
Az absztinencia a legerősebben Afganisztánban, Bangladesben, Bruneiben és Pakisztánban van jelen.
Itt nagyjából 90 százalékban vannak azok, akik egész életükben tartózkodnak az alkoholtól. Indonéziában ez az arány kb. 80 százalék.
"Az iszám egyszerűen felülírja a gazdasági növekedést vagy a személyes gazdagságot, ahogy azt látni Brunei és néhány Öbölmenti-ország esetében" - jelzi ennek kapcsán Jürgen Rehm.