Brutális mértékű bővülés az építőiparban

Márciusban 67,6 százalékkal nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest, az egyre magasabb bázis ellenére is. Az épületek főcsoportban 62,3, az egyéb építmények esetében pedig 78,8 volt a növekedés – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Munkanaphatással kiigazítva havi alapon 2,5 százalékos csökkenés következett be a teljesítményben.

Épületek esetében új szerződést 129 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 727 milliárd forint volt, ami 51 százalékos éves növekedést jelent.

Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában 100 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány pedig 1621 milliárd forint volt, ami ebben az esetben 14 százalékos éves csökkenést jelent. Épületeknél lakó-, ipari és kereskedelmi épületek, az egyéb építményeknél pedig út- és vasútépítési, illetve energetikai beruházások növelik a kibocsátást.

Forrás: Pixabay

Az építőipar a tavalyi robusztus teljesítménye után kiugró lendülettel indítja az idei évet is, így 2019-ben is érdemben hozzájárul majd a növekedéshez, és ebből következően a súlya is tovább nőhet a nemzetgazdasági ágazatok közt. Az eddigi dinamikus évkezdet alapján, figyelembe véve a pálya egész éves lefutását, a Takarékbanknál az idén összességében 30 százalékot meghaladó növekedésre számítanak az ágazatban.

Az idén többek között az újlakás-átadási hullám fogja húzni az építőipart, legalább 25 ezer lakás átadására számít a szektor, emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter van megvalósítási fázisban, ami szintén érdemi átadási hullámot fog eredményezni a következő 1-2 évben, számottevően növelve a jelenlegi 3,7 millió négyzetméteres állományt.

Forrás: DDC

Emellett az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítanak a Takarékbank elemzői a következő években a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások felfutásával párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba, és enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát, amire igen nagy szükség van, figyelembe véve a következő évek várható fejlesztéseit mind a piaci, mind az állami szférában.