Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár az OECD jelentésre reagálva a lapnak elmondta: az OECD-tagállamok többségében az alacsony fizetésű állások gyarapodtak, ezzel szemben
a közepes bérszintű munkahelyek aránya a tagállamok közül Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben, mintegy 10 százalékponttal az elmúlt években.
Hozzátette, hogy a folyamatok a fiatalok munkaerőpiaci helyzetére is kedvezően hatottak:
több mint tíz százalékponttal csökkent a középfokú végzettségű fiatalok körében az alacsony bérezésű foglalkoztatás.
Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a foglalkoztatási ráta növelésében óriási eredményt tud felmutatni Magyarország:
a foglalkoztatottak aránya tavaly 69,3 százalékos volt,
meghaladta az OECD 68,4 százalékos átlagát, míg 2010-ben az 55 százalékos mutatónk még jelentősen elmaradt az akkor 64,4 százalékos OECD-átlagtól.
A 2018-as 3,7 százalékos munkanélküliségi rátával Magyarország a hatodik helyen áll az OECD-tagországok között,
míg 2010-ben az állástalanok aránya 11,2 százalék volt, amivel a 29. helyen álltunk a 36 tagország között - tette hozzá Bodó Sándor.
A Magyar Nemzet a világszervezet tanulmányából kiemeli: a következő években az OECD tagállamokban munkahelyek 14 százaléka megszűnhet, 32 százaléka jelentősen átalakulhat a digitalizációval.
Az előrejelzések szerint az alacsony bérszintű munkahelyek aránya valamelyest nő a folyamat során, míg a közepes színvonalú állások aránya drasztikusan csökkenhet.
A világszervezet szerint egyre inkább elkerülhetetlen az élethosszon át tartó tanulás, a felnőttképzés modernizálása,
a szociális védelem erősítése.
Emellett a szociális párbeszéd erősítése is nélkülözhetetlen, mivel a munkáltatókkal kötött megegyezések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a digitalizációnak ne a dolgozó legyen a kárvallottja.