Tíz év után kiderült, mi volt az űrcsalás mögött

Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA Orbiting Carbon Observatory-2 műholdja a légkör szén-dioxid koncentrációját méri

Hosszú évekkel az események után, a NASA kiadta részletes jelentését arról, mi okozta 2009-ben és 2011-ben egy-egy Taurus-rakétájuk elvesztését. Mindkét hordozó fontos, tudományos műholdakat állított volna pályára, ám azok céljukat soha nem érték el.

Komoly frusztrációt okozott az amerikai űrkutatási hivatalnál a 2009-es, majd a 2011-es Taurus-rakéták csődje - írja a Quartz. A hivatal szakembereinek egy évtizedébe telt, hogy végre megnevezzék, miért volt sikertelen a rakéták hasznos terhének pályára állítása.

Mindkét kilövés hasonlóan végződött: a 29 méter magas rakéták, elhagyták a kilövőállást, ám a kritikus pillanatban, a rakétafokozatok nem váltak le, hanem a helyükön maradtak. A terven felüli súly így nem is érhette el az orbitális pályát egyik esetben sem.

A rakéták, hasznos terhükkel együtt, néhány bizonytalan repülési manőver után az óceánba zuhantak az Anktarktisz közelében.

Ezzel a hivatal két fontos műholdat is elveszített, melyek a Földről és annak kílmájáról gyűjtöttek volna adatokat.

Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA Orbiting Carbon Observatory-2 műholdja a légkör szén-dioxid koncentrációját méri - hasonló célokat szolgált volna az egyik, évekkel korábban eredménytelenül fellőtt műhold Forrás: NASA/Jhoward

A vizsgálatok során 2015-ben már megállapították, hogy a szatellitek sem tudtak leválni a rakétákról. Ám annak bemutatására, hogy mi is történt a két rakétával, mostanáig várni kellett.

A szakértői jelentés szerint, azok az alumínium foglalatok, amelyek a rakomány tartásáért feleltek, egy kis robbanás kíséretében kettétörtek, így nem tudták megtartani megfelelően a rakéta orrészét. A NASA mérnökei hasonló alkatrészekkel végeztek ellenőrző teszteket, és úgy találták, az azokat gyártó cég, a Sapa Profiles Inc. (SPI) a felelős érte.

A NASA szakemberei azt állítják: a rögzítőcsuklók nem állták ki az anyagpróbát, annak ellenére, hogy a vállalalat szerint azok megfeleltek a megadott kívánalmaknak.

Az űrhivatal jelentése szerint, a két hordozórakéta és a műholdak elvesztése összesen 700 millió dolláros kárt jelentett számukra - ez közel 200 milliárd forint.

Egy másik vizsgálat pedig kiderítette, hogy az SPI hamis adatokat közölt termékeikről. Volt, hogy egyszerűen kicserélték az adott alkatrész tesztelési eredményeit olyan adatokra, melyek megfeleltek a hivatali elvárásoknak, vagy anyaghibás alkatrészek mérési eredményei helyett korábban már megfelelt alkatrészek eredményeit küldték meg a NASA-nak.

The cause of science mission launch failures in 2009 and 2011 has been identified after a multiyear technical investigation that determined faulty materials were provided by an aluminum manufacturer. Read more: https://t.co/MBqFQWdDmXpic.twitter.com/wRllkQ5WxT

— NASA (@NASA) 2019. április 30.

A NASA az ügyészséghez fordult, annak nyomozói pedig megerősítették a gyanút, így az SPI-nek - az okozott kár tizedét sem előre összeget - 46 millió dollárt kell fizetni a hivatalnak kártérítésként. Előzőleg, 2017-ben, a cég laborigazgatóját már három év börtönbüntetésre és 170 ezer dollár kártérítés megfizetésére kötelezték hamis laborigazolások kiállítása miatt.

A büntetés megfizetése ellenére, az SPI továbbra is vitatja, hogy okozója lenne a két kilövés kudarcának.