Meddig drágulhat még az olaj?

SWEETWATER, TX - JANUARY 19: An oil pumpjack works on January 19, 2016 in Sweetwater, Texas. Global oil prices continue their downward fall with U.S. oil dropping towards $27 a barrel, its lowest since 2003, on worries about global oversupply. Following a diplomatic agreement on nuclear fuel with America, Iran has forecast it will add 500,000 barrels per day to global production, following the lifting of sanctions. Spencer Platt/Getty Images/AFP

Idei csúcsára drágult a kőolaj, miután Washington bejelentette, hogy májustól szankciókkal sújthat minden olyan olajimportőr országot, amely Irántól vásárol nyersanyagot, vagyis véget ér az eddigi türelmi időszak. A Goldman Sachs szerint azonban az olaj ralija nem tart majd ki sokáig.

A Brent típusú kőolaj hordónkénti árfolyama közép-európai idő szerint kedd délelőtt már megütötte a 74,59 dolláros árfolyamot is, ami a legmagasabb szint november óta. Eközben az amerikai WTI típusú olaj 66,06 dollárra drágult. Mindkét nyersanyag 0,5-1 százalék közti pluszban mozgott kedd délelőtt.

A drágulás hátterében elsősorban az áll, hogy az Egyesült Államok bejelentette,

májustól minden Irántól olajat importáló országnak szankciókkal kell szembenéznie.

Ezzel az USA véget vet a hat hónapos türelmi időszaknak, amely alatt Irán nyolc legnagyobb vásárlója még folytathatta az importot, noha limitált mennyiségben – írja a CNBC. A nyolc ország között van Kína, India, Japán, Törökország, Olaszország, Görögország, Dél-Korea, valamint Tajvan.

Szankciók és stratégiák

Irán szerepe nem elhanyagolható a nemzetközi olajpiacon. Mielőtt az USA tavaly újra bevezette a szankciókat, Irán az OPEC negyedik legnagyobb kitermelője volt, napi majdnem 3 millió hordónyi kibocsátással. Ez a szint azonban áprilisra már napi 1 millió hordó alá zsugorodott.

Noha az USA szigora eddig is egyértelmű volt,

a mostani bejelentés meglepetésként érhette a piaci szereplőket

– mondják a Barclays elemzői. A brit bank szerint az iráni olajexport lenullázásának amerikai célja azt eredményezheti, hogy a Brent olaj idei átlagára bőven 70 dollár fölött alakulhat.

A Brent típusú olaj hordónkénti árfolyamának idei alakulása Forrás: Investing.com

Az egyik nagy kérdés most az lesz, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek milyen mértékben tudja helyettesíteni a kieső iráni olajat. Bár egyes elemzők szerint az USA azzal számolhat, hogy az OPEC többi tagja fokozni fogja a kitermelését és az exportját, egyáltalán nem biztos, hogy Szaúd-Arábia partner lesz ebben a forgatókönyvben. Ha azonban az OPEC befejezi a kitermeléscsökkentési projektjét, akkor az valóban visszafoghatja az olaj drágulását a következő hónapokban. A szervezet tagjai legközelebb júniusban ülnek össze egyeztetni.

Mindazonáltal az Irán elleni szankciók igen erősen sújthatják az iráni gazdaságot és a lakosságot.

A CNBC által megkérdezett szakértők szerint még tovább gyengülhet az ország fizetőeszköze, fokozódhat a munkanélküliség, valamint nőhet az infláció is.

Korlátozott rali?

Ezzel együtt vannak olyan elemzők is, akik szerint a szigorodó amerikai lépések ellenére sem lesz tartós az olajpiaci rali. A Goldman Sachsnál például úgy látják,

Washington bejelentésének csupán korlátozott hatásai lehetnek a fekete arany árfolyamára

– még akkor is, ha a mostani időzítés valóban meglephette a piaci szereplőket.

Az amerikai befektetési bank éppen ezért továbbra is kitart amellett, hogy a Brent hordónkénti árfolyama a 70-75 dolláros tartományban mozog majd 2019 második negyedévében.