A német ingatlanpiaci vállalatok egy részének részvényeit pedig annak következtében adták a befektetők, hogy a múlt hét végén tüntetések voltak Berlinben, mivel a rengeteg, befektetési céllal megvásárolt lakás problémákat okoz az albérleti piacon, csakúgy, mint a legtöbb európai nagyvárosban. A tüntetők az ingatlanok kisajátítását követelik a német kormányzattól, hogy megálljon az erőteljes albérletidíj- és ingatlanár-növekedés.
Az amerikai indexeknek sikerült feljebb zárniuk és ezzel a S&P500 például nyolcadik napja emelkedett hétfőn egyhuzamban, köszönhetően annak, hogy a befektetők optimistán várják az első negyedéves vállalati eredménybeszámolókat.
Egyelőre nem tartanak érdemben romló eredményektől a kissé „köhögő" világgazdasági környezetben.
A hét közepén esésbe kapcsoltak az európai tőzsdék, miután úgy tűnik, Európát ismét eléri a kereskedelmi háborús hangulat: az USA kereskedelmi főtárgyalója vámok kivetésével fenyegette meg az Európai Uniót, azokon a területeken, ahol az európai gazdaság jóval versenyképesebb az amerikainál.
Ezen felül az is a borús hangulatot erősítette, hogy az IMF visszavágta az idei globális növekedési előrejelzéseit, ezzel is táptalajt adva az aggódó jegybankok várható lépéseinek.
A Nemzetközi Valutaalap alaposan ráijesztett az amerikai piacokra is, amelyek a napot fél százalék feletti eséssel zárták.
Az aggodalmakat fokozta, hogy az amerikai-kínai tárgyalások elhúzódása mellett egy esetleges európai-amerikai, az Airbus körül kialakuló, és onnan továbbterjedő kereskedelmi csörte már tényleg jelentős lassulásba taszítaná a világgazdaságot.
Azután szerdán Amerikában már emelkedéssel fejezték be a tőzsdék a napot, azt követően, hogy az USA-ban az infláció márciusban ugyan 14 havi csúcsára gyorsult, de továbbra sem jelent érdemi veszélyt a monetáris célrendszerre.
A múlt hónap végi Fed-jegyzőkönyv szerint a döntéshozók nem látnak recessziós veszélyt az amerikai gazdaságra vonatkozóan a következő néhány évben.
A mérlegleépítéssel és a kamatszinttel kapcsolatban pedig türelemre intik magukat, további információkat tartanak szükségesnek.
Hazai fronton csütörtökön a BUX és az OTP is történelmi csúcson zárt, miután nagyot ugrottak a záró szakaszban. A BUX a csúcsbeállítást 8,9 milliárd forintos forgalom mellett vitte végbe.
Az OTP 2,1 százalékos ugrással először zárt 13 ezer forint felett.
Szépen, 1,54 százalékkal emelkedett a Richter is, míg a Molt kissé lehúzták az olajárak esése miatt lefelé tartó nemzetközi olajcégek.
A hazai vezető index végül 2,6 százalékos pluszban fejezte be a hetet. A német DAX és a londoni FTSE heti szinten minimális mértékben gyengült, az amerikai vezető indexek pedig a 0-0,6 százalékos tartományban mozogtak.
A hét elején az euró visszapattant egyhavi mélypontjáról.
Mozgását a hét második felében megszólaló Európai Központi Bank (EKB) arról szóló kommentárjára való várakozás határozta meg, hogy mennyire súlyosak a növekedési aggodalmak az európai gazdaság(ok)ban.
Az euró long-pozíciók 9 hónapja a legnagyobb mértékben csökkentek a múlt héten, miután az eurózónás magkötvények hozamai újra a negatív zónában araszolnak, illetve a hangulatindexek sem mutatják jelét annak, hogy az európai gazdaságok újra lendületet vennének, inkább ennek az ellenkezőjét.
Szerdán az EKB a várakozásokkal teljesen összhangban változatlanul hagyta az irányadó kamatokat és az euró árfolyama sem mutatott érdemi változást a döntésre: 0,1 százalékkal került lejjebb az EUR/USD kereszt a döntés után.
Az EKB kommentárjában közölte, hogy kész bármilyen eszközzel beavatkozni, amennyiben az európai gazdaság (és az infláció) állapota azt szükségessé teszi, ugyanakkor a döntéshozók a jelenlegi erős kockázatok enyhülésére számítanak és egy esetleges recesszió kockázatát alacsonyra teszik.
Érdekes, hogy ezt a beavatkozási készséget a Mario Draghi, az EKB elnöke többször is nyomatékosan hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, mintha attól tartanának, hogy már „nem hisz nekik a piac".
Az európai bankoknak hosszú finanszírozást nyújtó TLTRO eszközről Draghi szerint egyelőre korai lenne beszélni, a tervezett szeptemberi indulásig még további elemzéseket kell végezni, emellett a piaci inflációs várakozások csökkenésétől sem tartanak, mivel véleménye szerint számos eszköz áll rendelkezésükre az inflációs cél elérésének segítésében (bár az kérdés, hogy melyek ezek).
Az EUR/USD devizakereszt végül 0,7 százalékkal került feljebb a múlt héten, a forint 0,1 százalékot gyengült az euróval, viszont 0,7 százalékpontot erősödött a dollárral szemben. Eközben a menedékinstrumentumnak minősülő japán jen 0,3 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben, miután néhány, a kockázatok csökkenésére utaló makroadat jelent meg.